Több magyarázat is van arra, ami most a gázpiacon történik. Első hallásra furcsa lehet, hogy mi köze van az európai gázárakhoz annak, hogy Ausztráliában két LNG-üzemben felfüggesztették a munkát. 

Ausztrália nincs is annyira messze – legalábbis ha abból indulunk ki, hogy a globális LNG-kínálat 7 százaléka esik ki a munkabeszüntetés miatt. 

Fotó: Chevron

Az európai gáztárolók töltöttsége bőven 90 százalék felett van, hónapokkal a Brüsszel által előírt határidő előtt. Ez az állítás is igaz, de azt is látni kell, hogy az egész európai tárolókapacitás mindössze az éves fogyasztásának negyedét fedezi, így tehát égető szükség van a folyamatos utánpótlásra.

Vannak szakértők, akiket ez a magas töltöttségi arány sem nyugtat meg. Ők azzal érvelnek, hogy az elmúlt tél enyhe időjárása, a takarékoskodás és az európai gazdaságok lanyha teljesítménye miatt 

az átlagnál kevesebb gáz fogyott, tehát a tárolókban lévő nyersanyag jelentős része orosz gáz, 

amit még az ukrajnai háború előtt vásárolt az EU, és még bőséges cseppfolyósföldgáz-kínálat esetén sem tudja biztosítani az energiaellátást az Európai Unió az orosz gáz nélkül. Ez az érvelés is logikus, de a tárolókban lévő gáz származási helyének megoszlása gyakorlatilag kideríthetetlen, és fűtés szempontjából totálisan irreveláns. Ami viszont egyértelmű, hogy 

egy gyenge lábakon álló piacon a legkisebb rossz hírt is hisztérikus reakció követ. A piac pedig törékeny „pálcikalábakon” áll 

– ebben  mindenki egyetért, mit ahogy ahhoz sem fér kétség, hogy az nem múlt el, legfeljebb enyhült.

Rossz pillanat

Ugyan a hosszú távú időjárás-előrejelzések megbízhatóság rendkívül alacsony, de 

a napokban megjelent prognózisok szerint kemény tél várható Európában, ami bizonyosan a gázfogyasztás megugrását okozza. 

Hogy az előrejelzés igaznak bizonyul-e, azt legalább fél év múlva lehet megmondani, de az biztos, hogy a fűtési szezon közeledtével mind a politika, mind a közvélemény jobban figyel a gázpiacra, a gázárra. Ez nem is csoda, érdemes emlékeztetni arra, hogy egy éve, 2022 augusztusában érte el mindenkori csúcsát a gázár, megawattóránként 340 euró fölötti egységáron. 

Ehhez képest a mostani, 34-35 eurós ár semmiképp sem magas, de ha azt nézzük, hogy az ausztráliai munkabeszüntetések csak most kezdődtek, és az esetleges kínálati szűkösség kialakulásához heteknek is el kell telnie, akkor 

a napon belüli csaknem 10 százalékos drágulás már aggasztóbbnak tűnik.

A TTF-gázár alakulása 2 hetes
 

A szakszervezetek helyi idő szerint pénteken 13 órától kezdték meg a részleges munkabeszüntetést a Chevron Gorgon és Wheatstone LNG-üzemében, miután nem sikerült megegyezniük  menedzsmenttel. Vitájuk már a múlt hónap eleje óta borzolja a gázpiaci szereplők idegeit. Nincs új a nap alatt, az Offshore Alliance szakszervezet béremelést és a munkakörülmények javítását szeretné elérni. 

Kereskedők szerint azonban a globális gázpiac egyelőre jól ellátott, így a mostani árfolyam-reakció a rossz hír egyszeri lereagálása, és nem kell számítani egyelőre a gáz árának tartós megugrására.  

Borús jövőkép

A tárgyalások persze folytatódnak, de az Offshore Alliance alkalmazottai azt mondták, hogy szeptember 14-től két hétre viszont teljesen leállítják az egységeket, nem csak részlegesen. Ennek már minden bizonnyal komoly hatása lenne a gázárra. 

A mostani sztrájkok egyelőre inkább csak a cég termelési hatékonyságát csökkentik, de a kínálatra nincsenek érdemi hatással – mondta Saul Kavonic, a Credit Suisse Group AG energetikai elemzője.

Önelégültségre semmi ok

A tavalyihoz hasonló árrobbanásra nem kell számítani, de nem kell sok a kínálati szűkösséghez sem – állapították meg a héten egy nemzetközi szakkonferencia résztvevői Szingapúrban. Sok tényező fenyegeti a kényes piaci egyensúly fennmaradását. Az egyik legnagyobb rizikó Kína nyersanyagigénye. 

Ha a világ második legnagyobb gazdasága „magához tér”, akkor az önmagában válságközeli állapotot okoz a piacon. Orosz gáz továbbra is csak szűken jön Európába, a piaci helyzet egyre feszesebb. Steve Hill, a Shell Energy ügyvezető alelnöke szerint egy hideg tél esetén Európa „versenyt futhat” Ázsiával a cseppfolyó földgázért. 

Most kicsit önelégült lett Európa, pedig semmi oka sincs rá

– hangsúlyozta.