Majdnem ezer kilométeres utat megtéve az ukrán, román, bolgár, majd török nemzeti szuverenitás alatt álló tengerrészeken – a parttól számított mintegy 20 kilométeres, 12 tengeri mérföldes sávban – szinte a kertek alatt lopakodhatnak a gabonával megrakott teherhajók a Boszporusz felé, hogy kiérjenek a Földközi tengerre, onnan tovább nyugat-európai, afrikai, ázsiai kikötők felé. Az oroszországi hadihajók, repülőgépek messziről követhetik az eseményeket, de nem támadhatják ezeket a gabonaszállítókat, mert azok NATO-felségvizeken haladnak.
Moszkva láthatóan beletörődött a helyzetbe, mert a korábbi oroszországi fenyegetőzések ellenére eddig nem érkezett jelentés a gabonaszállító hajók megtámadásáról. Ezek a nem ukrán zászló alatt működő teherhajók az Odessza térségében lévő három gabonakikötőben és a délnyugatra, a Duna-deltában lévő, Odesszától mintegy 120-150 kilométerre lévő ukrán gabonakikötőben, Izmailban rakodnak meg gabonával.
Annyit tudunk, hogy az oroszországi fegyveres erők drónokkal támadják az izmaili gabonatárolókat, part menti átrakóállomásokat, ami miatt a románok tiltakoztak,
mert az ukrán légvédelem által lelőtt drónok darabjai román területre hullhattak. Románia minden eshetőségre felkészülve megerősítette kulcsfontosságú térségbeli objektumai közelében légvédelmét.
Hogy mennyire fontos a légvédelem, azt Zelenszkíj elnök akár naponta többször elhangzó beszédeiből is kitűnik. Oroszország egyik célja az ukrajnai háborúban éppen az ukrán légvédelem meggyengítése, kifárasztása, felőrlése. Az ukrán elnök ez idő szerint légvédelmi rendszerek gyorsabb és nagyobb volumenű szállítását követeli nyugati szövetségeseitől. Érdemes megjegyezni, hogy abszolút, az ország teljes területét óvó légvédelme a világon talán egy országnak van: Izraelnek. Amelynek a területe Ukrajnáénak huszada-harmincada. Mint minden európai országnak, Ukrajnának is foghíjas a légvédelme. A Patriot rakétarendszerekkel a stratégiai célpontokat, feltételezhetően a fővárost, annak is a kormánynegyedét, logisztikai objektumait, nagy iparvállalatait, energiaközpontjait védik. Egy Patriot lég- és rakétavédelmi rendszer 50-100 négyzetkilométeres területet képes védeni. Az IRIS-T rendszer ennél valamivel kisebb területet véd. Ám 100 százalékos biztonsággal működő rendszer nincs és a támadóeszközök különfélesége miatt a fontos objektumok két-három rétegű légvédelmi rakétavédelmet kaphatnak.
Noha az Ukrajna által „ideiglenesnek” minősített gabonafolyosó-rendszer működőképes, az ENSZ szerint ez nem pótolhatja a korábbi átfogó gabonafolyosó-megállapodást, amit idén júliusban Moszkva nem hosszabbított meg. Arra hivatkoztak, hogy a nyugati partnerek nem teljesítették a korábbi átfogó megállapodás Oroszországra vonatkozó részeit, például az orosz Rosszelhozbank visszavételét a SWIFT nemzetközi elszámolási-pénzmozgatási rendszerbe.
Rebeca Grynspan, aki az ENSZ részéről felügyeli a gabonafolyosó-megállapodás megvalósításának fejleményeit, ugyan pozitívan nyilatkozott a Reutersnek a „kertek alatti” ideiglenes gabonafolyosóról, de jelezte: vissza kellene térni az eredeti megállapodáshoz, annak olyan formájához, amelyet valamennyi érdekelt fél elfogad. Az is kiderült, hogy Londonban tárgyalások folynak e témában, amelyekről – lehet, hogy a siker érdekében – a részvevők nem adnak felvilágosítást.
Nagyon pozitívan tekintünk az alternatív megoldásokra, amelyek fontos hozzájárulást jelentenek a szemesterményeknek a világpiacra juttatásában, de a kockázat ezek kapcsán nagyobb
– mondotta Grynspan az ideiglenes folyosóról.
Amelynek kapcsán még mindig nem világos, hogy a szállítmányok biztosítva vannak-e. Vélhetően nem, mert a brit fővárosban a Lloyd’s képviselői tárgyalnak az ENSZ-megbízottakkal a gabonaszállítmányok biztosításáról, „ha egy új fekete-tengeri gabonafolyosó-megállapodás létrejönne”, mondotta szeptemberben a Reutersnek a Lloyd’s elnök-vezérigazgatója, John Neal. Grynspan megerősítette, hogy a szállítmányok biztosítása „a megoldás fontos része”.
Magyarország is gyanúba került, hogy szervezkedik a korábbi fekete-tengeri gabonafolyosó helyreállítási tárgyalásai előmozdítására. Ezek a híresztelések az ügylet néhány országának képviselője (Erdogan török, Minnyihanov tatár elnök, Tamim, Katar emírje) idei nyárutói budapesti látogatása idején erősödtek fel. Ha szóba is került a gabonafolyosó kérdése, vélhetően nem alakult ki egyetértés.
Ukrajna nem feltétlenül érdekelt egy új, a korábbihoz hasonló gabonafolyosó-egyezmény kidolgozásában,
jelzi egy szeptemberi cikk, amely az ukrán elektronikus gabonatőzsde online információs csatornáján jelent meg. A kijevi álláspont-módosulás több okra vezethető vissza. Talán a legfontosabb, hogy az ukrán vezetés eredményesnek tartja az ideiglenes folyosó működését. Emellett katonai és politikai okok is szerepet játszhatnak. Kijevben – bizonnyal túlzott optimizmussal – úgy látják, hogy az ukrán haditengerészet dróntámadás-sikerei erőviszony módosulást idéztek elő a Fekete-tengeren. Ilyen körülmények között Ukrajna önállóan dönthet gabona-exportja piacra juttatási módozatairól, fejti ki Joruk Isik gabonapiaci szakértő. Az Ukrajna javára bekövetkezett katonai erőviszony eltolódás miatt Kijev már nem szorul a Fekete-tenger térségében gabonaexportja Oroszország által való jóváhagyására, írja.
