Washington stratégiát váltott a csipháborúban, hosszabb távra tervezi az ellátási láncok Kínáról való leválasztását. Az amerikai, a dél-koreai és a tajvani cégek ugyanis jelezték, hogy az exportkorlátozások zavarokat okoznak az iparágban, így az amerikai és a dél-koreai vállalatok is tetemes veszteséget szenvedtek volna. Az elemzők szerint a Fehér Ház most ötéves távlatban gondolkodik – írja a Nikkei Asia.
A 2018-ban kezdődő amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háború során Washington korlátozta a legfejlettebb csipek, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések és szoftverek Kínába szállítását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Samsung, a TSMC és az SK Hynix csak engedély birtokában láthatja el a kínai üzemeit csipgyártó berendezésekkel.
Az Egyesült Államok tavaly októberben biztosította az érintetteknek, hogy egy évig engedélyek beszerzése nélkül is elláthassák kínai telephelyeiket a szükséges gépekkel. A mentesség eredetileg októberben járt volna le, amit a Fehér Ház a hónap elején korlátlan időre meghosszabbított. Washingtonnak célja, hogy a Pekinggel folytatott csiptechnológiai versenyben az élen maradjon. Azonban fokozatosabb megközelítést alkalmaz,
mivel egy elsietett szétválasztás az amerikai érdekeknek is ártana.
Az intézkedésből az Apple, a HP és a Dell is profitál, mivel a számítógépeikben, laptopjaikban és okostelefonjaikban használt félvezetők egy részét a Samsung, a TSMC és az SK Hynix gyártja Kínában. Így az érintettek erőteljesen lobbiztak az amerikai kormánynál a mentesség meghosszabbítása érdekében. Mielőtt augusztusban a világ második legnépesebb országába látogatott volna, Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter több mint száz amerikai vállalatvezetőtől kért visszajelzést arról, hogy a Kínával kapcsolatos korlátozások hogyan befolyásolják üzleti tevékenységüket.
Így aztán érthető, hogy az Egyesült Államok miért döntött a mentesség korlátlan idejű meghosszabbításáról. A mentességet kapott vállalatok közép- és hosszú távon a Kínából való esetleges leépítésre is számítanak. Az elképzelés szerint az amerikai korlátozásokkal összhangban leállítják az ottani élvonalbeli beruházásokat, és fokozatosan csökkentik a távol-keleti országban gyártott termékek arányát.
Az viszont nem világos, hogy az amerikai stratégia valóban kifizetődik a jövőben, mivel Kína nagy összegeket költ félvezető képességeinek fejlesztésére. A Huawei például augusztusban piacra dobta legújabb okostelefonjait, amelyekben a HiSilicon tervezte, SMIC által gyártott, hét nanométeres csip dolgozik, így helyben készült alkatrészekkel sikeresen kijátszották az amerikai szankciókat.
Bár ezek a félvezetők négy-öt évvel elmaradnak a TSMC és a Samsung által tömegesen gyártott, három nanométeres csipektől, mégis a kínai technológia fejlődését jelzik, amit az amerikai szankciók sem tudtak lelassítani. Ehhez érdemes hozzátenni: Peking – Moszkvához hasonlóan – közvetítő országokon és cégeken keresztül is hozzájuthat a szükséges eszközökhöz, ami ellen Washington nem tud fellépni.
Ráadásul sok dél-koreai és tajvani mérnök Kínába költözik, akik a busás fizetésért cserébe magukkal viszik a szakértelmüket.
Csökkent a TSMC bevétele, de a várakozásokat így is felülmúltaA Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), a világ legnagyobb csipgyártója a harmadik negyedévben is csökkenő bevételről és nyereségről jelentett, ám az elemzői előrejelzéseknél jobban teljesített, 2024-ben pedig már a szektor erősödésére számít. A tajvani gyártó csütörtökön 17,28 milliárd dollárnyi bevételről számolt be a július és szeptember közötti időszakban, amiből a nettó nyereség 6,69 milliárd dollár volt. |
