Az Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem tervez rendkívüli ülést vagy más lépéseket tenni, így a termelést sem csökkentik az izraeli háború miatt – árulta el négy, névtelenségét kérő forrása a Reutersnek. Hozzátették: az OPEC – amely a világ kőolajtermelésének harmadáért felel és tagja több muszlim ország, köztük Irán is – nem politikai szervezet, így a felvetés eleve értelmetlen. Ehhez hozzá kell tenni: az olajkartell az elmúlt hónapokban már többször döntött másképp, mint ahogy kommunikált.

Jakarta,,Indonesia,-,July,08,,2022:,The,Organization,Of,The
Az olajkartell logója.
Fotó: Shutterstock

Irán külügyminisztere, Hoszein Amir-Abdollahian ma felszólította az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) tagjait, hogy vezessenek be olajembargót Izrael ellen, valamint a tagállamok utasítsák ki a zsidó állam összes nagykövetét. A héten az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) főtitkára közölte: a GCC elkötelezett az energiabiztonság mellett, és nem szabad fegyverként használni az energiahordozót.

Éppen 50 éve, 1973-ban a jom kippuri háború utolsó napjaiban az arab országok Szaúd-Arábia vezetésével olajembargót hirdettek az Izraelt támogató nyugati országok ellen. Az olajkartell leállította a szállítmányokat az éppen a Watergate-en túl a vietnámi háborúban is elhavazott Egyesült Államok felé. A hatás pedig nem maradt el. A nemzetközi olajár az 1973 júliusában mért 2,9 dollárról decemberre 11,65-ra emelkedett hordónként, 

rendszeressé téve ezzel az üzemanyaghiányt a világ legnagyobb gazdaságában.

Az Egyesült Államok ennek következtében recesszióba csúszott, GDP-je 6 százalékkal csökkent egy év alatt, míg a munkanélküliségi rátája megduplázódott, elérve a 9 százalékot is. Ezzel párhuzamosan Szaúd-Arábia korábban szinte soha nem látott mértékű bevételre, befolyásra és hatalomra tett szert: az embargót követően az arab világ de facto vezetőjévé lépett elő, és világgazdasági szempontból is meghatározó szereplővé nőtte ki magát.

Ugyanakkor hosszabb távon a válság a Közel-Keleten kívüli új olajvidékek, például az Északi-tenger és a mélytengeri erőforrások fejlesztéséhez vezetett, valamint ösztönözte az alternatív energiaforrások használatát. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy míg akkoriban a nyugati országok voltak az arab országok által termelt nyersolaj fő vásárlói, ma már Ázsia az OPEC legnagyobb importőre. Ennek kapcsán a hírügynökség egyik forrása elárulta: ma a geopolitikai környezet más, mint 50 évvel ezelőtt.

OPEC: korai még temetni az olajszektort

Növekszik a globális energiaigény, amelynek kielégítésére egyre több nyersolajra lesz szükség, s elkerülhetetlen a szektor beruházásainak felpörgetése. Felpöröghetnek a beruházások az olajszegmensben, az OPEC friss prognózisa szerint a globális napi nyersolajkereslet 5 év múlva 110 millió hordóra emelkedik.