A német kormány pénzügyi válsága egyre több területet érint, miután a pénzügyminisztérium az alkotmánybíróság múlt heti döntésére válaszul rendkívüli kiadási stopot rendelt el, gyakorlatilag mozgástér nélkül hagyva Olaf Scholz német kancellár kormányát. Így a Gazdasági Stabilizációs Alap (WSF) is zárolásra került, amiből a gázársapkát és az áram árplafonját is finanszírozzák.
A pénzügyminisztérium szerint az árstopok folyó évi kifizetéseit nem érinti a zárolás, de jelen állás szerint jövőre már nem lesz pénz az alapból, így a sapkák fenntartása is kérdéses. Ráadásul az úgynevezett hálózathasználati díjak stabilizálása is veszélybe került: ezeket a díjakat az áramfogyasztók azért fizetik, mert használják az elektromos hálózatot, és jövőre nagyot emelkedik – írja a Handelsblatt.
A Check24 összehasonlító portál számlája szerint egy átlagos háztartás esetében csak ez 47 euró többletköltséget jelent. Az állam viszont meg akarta akadályozni, hogy nagyobb legyen a drágulás, és erre a célra jövő évre 4,5 milliárd eurót irányzott elő. Az összeg nélkül a hálózati díjak még inkább emelkedni fognak. A Check24 úgy számol, hogy ez további 46 eurót jelent, ami egy átlagos család esetében
közel százeurós emelés lenne.
A jelenlegi átlagos áramköltségek alapján a háztartások jövőre átlagosan 1884 eurót fizetnének az áramért, ha az ársapka a tervek szerint az első három hónapban életbe lépne. Enélkül 13 euróval lenne több az ár, és ekkor már 1897 eurót érne el. A különbség nem sok, ami azzal magyarázható, hogy az elmúlt hónapokban ismét számottevően csökkentek az áramárak. Ha azonban ismét emelkedésnek indul az energia ára,
az a hálózathasználati díjakkal együtt problémát okozhat a fogyasztóknak.
A gáznál hasonló a helyzet, mint az áramnál: ha az árplafon márciusig tart, akkor a fogyasztók átlagosan 44 eurót spórolhatnak. Viszont a háztartásoknak továbbra is tetemes gázáremelkedéssel kell számolniuk az általános forgalmi miatt. A gáz áfája 7 százalékos, de áprilistól várhatóan ismét 19 százalékra nő.
Ha januártól megszűnik az árplafon, és az áfa áprilistól ismét 19 százalékra emelkedik, akkor egy átlagos német háztartásnak 2576 eurót kell fizetnie, vagyis 220 euróval lehet drágább a gáz. Más lenne a helyzet, ha az elkövetkező hónapokban egy rendkívül hideg tél vagy ellátási zavarok miatt akadozna az ellátás. Ekkor az árak ismét emelkedhetnek, és fókuszba kerülnének az árplafonok.
Miért került kisebb pénzügyi válságba a német kormány?
Az alkotmánybírák múlt hét szerdán hoztak döntést arról, hogy a világjárvány elleni küzdelemre elkülönített, fel nem használt adósságengedélyeket a kormány nem csoportosíthatja át egy olyan éghajlatvédelmi alapba, amely a nagyvállalatok zöldprojektjeit finanszírozná. A pénzügyminisztérium hétfőn gyakorlatilag az összes új kiadást befagyasztotta az év végéig, hogy azonosítsák a bírósági döntés hosszú távú következményeit.
Németországnak 29 költségvetésen kívüli alapja van, mintegy 870 milliárd euró értékben – ebből egyedül a katonai kiadások százmilliárd eurója van biztonságban, ez ugyanis az alkotmányban is szerepel. A kormánynak a héten kell véglegesítenie a jövő évi szövetségi költségvetést, ám a bírósági döntés miatt most sürgősen külső szakembereket kellett behívniuk, hogy elemezni tudják a bírósági döntés potenciális következményeit.
Tovább gyengélkedik Európa legnagyobb gazdasága, és a kilátásai sem jókA német gazdaság valószínűleg ebben a negyedévben is zsugorodik, a kilábalás pedig nehéz és fáradságos lesz, annak ellenére, hogy bizonyos jelek szerint a javulás megkezdődik a jövő év elején – derült ki a német jegybank, a Bundesbank novemberi jelentéséből. A német az egyik leggyengébben teljesítő gazdaság volt az idén Európában a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt, miközben a magas kamatlábak is megtették a hatásukat. |
