Precedensértékű, a kabinet orra alá borsot törő ítélet született Európa legnagyobb gazdaságában. Az alkotmánybíróság döntése szerint alaptörvénybe ütközik, hogy a 2021-es pandémiás segélyeket az éghajlatvédelmi projektek finanszírozására költsék.
Nem kevesebb, mint 770 milliárd euró sorsa a tét.
A döntéshez fűzött 60 oldalas kommentár részletes elemzésébe kezdtek a Scholz-adminisztráció jogi képviselői, ugyanis ha nem sikerül akár csak egy kicsi kapaszkodót találniuk, akkor az egekig emelkedik a költségvetési hiány, és leállnak a projektek.
A számvevőszék egyébként összesen 29 költségvetésen kívüli alapot sorolt fel 870 milliárd euró értékben. Ezek közül – minden bizonnyal – átmegy a rostán a hadsereg 100 milliárd eurós korszerűsítési programja, ugyanis azt tavaly belefoglalták az alkotmányba. Ugyanakkor a többi pénz sorsa kérdéses – mondták a Bloombergnek nevük elhallgatását kérő tisztviselők. Tény, hogy ezek a következtetések a határozat felületes tanulmányozásán alapulnak, és még változhatnak, ha a kormány jogi csapata részletesen áttanulmányozza az ítéletet.
Nehéz helyzet
A bírósági ítélet kihirdetése után nem sokkal
Scholz koalíciós partnerei társaságában megígérte, hogy hamar megtalálja a módját a legégetőbb 60 milliárd eurós azonnali finanszírozási igény, azaz költségvetési lyuk betömésének.
Mozgástere persze igen szűk, főként miután a koalícióban is feszültségek vannak, ami nyilvánvalóan megnehezít bármilyen kompromisszumos megoldást.
Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminiszter valószínűleg megvétózza az adóemeléseket, miközben a szociális kiadások csökkentése sem jöhet szóba a szociáldemokrata Scholz számára, a zöldek pedig nem támogathatják a környezetvédelmi projektek megnyirbálását.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a hiányzó forrásokat hitelfelvétellel sem lehet előteremteni,
ugyanis éppen most állították vissza az alkotmányban is rögzített adósságfékrendszert. Ennek megváltoztatásához pedig aligha jön össze a parlamentben a kétharmados támogatás.
A kihívás óriási
– foglalta össze találóan Veronika Grimm, Scholz független gazdasági tanácsadó testületének tagja. „Az adósságfék lazább értelmezése is mindössze néhány milliárd euró bevételt hozna a büdzsének” – tette hozzá.
Zöldek – fekete helyzetben
A zöldek vannak a legrosszabb helyzetben, ugyanis a koalíciós tárgyalásokon elegendő forrást ígértek nekik a gazdasági dekarbonizálására. 2027-ig egy csaknem 212 milliárd eurós speciális klímavédelmi alap létrehozására kapott Habeck ígéretet, amit az ő minisztériuma alá helyeznének.
Scholz is kényelmetlen helyzetben találja magát, ugyanis még az előző kormány pénzügyminiszteri székében ülve éppen ő csoportosította át a forrásokat. Lindner jelenlegi pénzügyminiszter pedig hangsúlyozta, pontosan a mostani kancellár, Olaf Scholz építette ki azt a rendszert, amely most fojtogatja őket.
Ami viszont mindhárom koalíciós partnerben közös, hogy mindegyikőjük folyamatosan a klímavédelmi alapot jelölte meg az energiarendszer átalakítására vonatkozó bizonyítékként. Ebből nemcsak a kibocsátáscsökkentésre költenének, hanem a vasúthálózat bővítésére és a csipgyártók Németországba telepítésére is.
Habár az alkotmánybírósági döntés kihirdetése után látványosan szolidárisak voltak a politikusok egymáshoz, valójában csak tágulnak a törésvonalak. Ami viszont biztos, hogy most nagyon nyitottan és kompromisszumkészen kell tárgyalniuk, és hatékonyan kell együtt dolgozniuk annak érdekében, hogy megtalálják a költségvetési lyuk betömésének forrását. A közvéleményt mindenesetre igyekezett megnyugtatni Grimm, ugyanis azt mondta:
A fiskális szabályokat nem lehet tetszés szerint megkerülni, ugyanis jól működnek az ellenőrző intézményeink.
