A heves tiltakozások ellenére Norvégiában politikai egység jött létre a mélytengeri bányászat mellett

A norvég kisebbségi kormány megegyezett két ellenzéki párttal, hogy megnyitják a hatalmas sarkvidéki tengeri területet a mélytengeri bányászat előtt. A tervezetről január 4-én szavaznak a parlamentben, a kompromisszumos javaslat szerint a törvényhozás egy későbbi időpontban hoz végleges döntést arról, hogy a kezdeti feltárás során gyűjtött adatok alapján jóváhagyja-e a teljes körű bányászat megkezdését.

Norvégiát kisebbségi kormány vezeti, miután a 169 fős törvényhozásban a koalícióra lépett szociáldemokrata Munkáspárt 48, a centrista parasztpárt, a Centrum Párt pedig 28 képviselővel rendelkezik. A kormányt kívülről támogatja az önmagát demokratikus szocialistának valló, 13 parlamenti helyet birtokló SV, amely a mérleg nyelveként rendszeresen feltételeket szab ahhoz, hogy megszavazza a kabinet javaslatait.

Az SV azonban szeptemberben közölte: nem támogatja a mélytengeri bányászatot, a zöldek és a kommunisták pedig már korábban jelezték, hogy elutasítják a felvetést. A kormány így egyedül a jobboldali ellenzékre számíthat a kérdésben. A Konzervatívok és a Haladás Párt támogatták az ötletet, amikor hatalmon voltak, és úgy tűnik, hogy nem tesznek keresztbe a politikai riválisaikból álló kabinetnek.

A Konzervatívoknak 36, a Haladás Pártnak pedig 21 politikusa ül a parlamentben, így a négy párt összesen 133 képviselővel rendelkezik, ami elsöprő többség a 169 fős testületben. A számok alapján nem lehet akadálya a mélytengeri bányászatnak, bár kezdetben csak kisebb feltárást engedélyeznek.

Miért fontos Norvégiának a mélytengeri bányászat?

Norvégia lehet az első ország, amely kereskedelmi méretekben mélytengeri bányászatot folytathat, ha az ország parlamentje jóváhagyja a tervet. A kormány mintegy 280 ezer négyzetkilométernyi óceáni terület megnyitását javasolta a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák között. Ezt kisebb zónákra osztanák, ahol különböző vállalatok folytatnának kutatást és kitermelést. 

A bányászat háromezer méter mélyen zajlana, ahonnan rezet és ritkaföldfémeket hoznának a felszínre. Oslo szerint mindez segíthetne Európának csökkenteni a Kínától való függőségét, mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, a szélturbinák és a napelemek gyártásához. Ráadásul a skandináv ország is igyekszik több lábon állni, így az energiahordozók mellett más anyagokat is exportálna.

Az viszont hátráltató tényező, hogy a tengerfenék ásványkincseinek kitermelésére nincs kereskedelmi forgalomban elérhető technológia, bár a világ más részein már építettek néhány gépet a bányászat tesztelésére. Az is kérdéses, hogy a folyamat egyáltalán megoldható-e nyereségesen, hiszen ilyen mélyen már rendkívül mostoha körülmények uralkodnak.

A sötét zóna ezer méter mélyen kezdődik, ide már nem ér el a napfény, a nyomás sokszorosa a felszíninek. Tudósok szerint ez a föld legnagyobb és egyben legszélsőségesebb élőhelye, így a kitermelés nem lesz egyszerű feladat. Az észak-európai ország eddig robotokkal és fúrógépekkel gyűjtött anyagmintákat. 

Az sem ismert, hogy ennek milyen hatása lehet a környezetre. Bár a nemzetközi szabályok még nem születtek meg, Norvégiának nem kell várnia, mivel a saját kontinentális talapzatán tervezi az ásványkincsek feltárását. Ennek ellenére Oslo viszonya több országgal is megromolhat. Dánia szerint a környezetvédelmi tanulmány hiányos, míg Izland megkérdőjelezte 

Az Európai Bizottság szintén a mélytengeri bányászati moratórium mellett érvel, amíg nem tudunk többet a kockázatokról, bár a skandináv ország nem tagja az Európai Uniónak. A bányászatot folytatni kívánó Loke Marine Minerals üdvözölte a döntést: a vállalat szerint ez nagy napja Norvégiának és az egész világnak is. A Reuters emlékeztet: cég mögött olyan befektetők állnak, mint a Wilhelmsen tengerhajózási csoport.