A norvég kormány kedden javaslatot tett az ország felségvizeinek megnyitására a mélytengeri bányászat előtt, mivel a szénhidrogénektől való függőségről a gazdasági tevékenység új forrásaira kíván összpontosítani.
Fotó: AFP
Hatalmas olaj- és gáztartalékainak köszönhetően Norvégia a világ egyik leggazdagabb országává vált, Európa legnagyobb gázszállítója lett az ukrajnai háború kitörése után, és az északi-sarkköri olaj- és gázkutatási projektek felpörgetésével szándékozik megerősíteni a pozícióját. Globálisan vezető szerepet tölt be az óceánok mélyén fekvő ásványkincsek kutatásában és kiaknázásában, főleg olyan fémeknél, amelyek iránt nagy a kereslet, mert szükség van rájuk a zöld átálláshoz.
A bányászkodás előtt megnyitásra javasolt terület mintegy 280 ezer négyzetkilométer, alig kisebb, mint az Egyesült Királyság és Írország együttvéve,
és magában foglalja a Grönlandi-tengert, a Norvég-tengert és a Barents-tengert. Ebből a teljes területből ajánlanak majd fel idővel kisebb területekre vonatkozó engedélyeket a bányatársaságoknak.
A hírről beszámolva a Reuters emlékeztetett, hogy a lépést ellenzik a természetvédők, akik szerint az óceánfenék ásványkincseinek kitermelése veszélyeztetné a létfontosságú ökoszisztémák biológiai sokféleségét. Más országok sem értenek egyet vele. Franciaország például januárban betiltotta a mélytengeri bányászatot a saját vizein, Németország pedig az iparág fejlesztésének szüneteltetésére szólított fel.
Fotó: Shutterstock
A kormány új mélypontot ért el ezzel a javaslattal. Folytatják az olajkutatást a veszélyeztetett északi sarkvidéken, most pedig hatalmas óceáni területeket nyitnak meg a bányavállalatok előtt. Norvégia zöldnek mutatja magát a globális színtéren, de tettei másról árulkodnak
– nyilatkozta a hírügynökségnek Frode Pleym, a Greenpeace Norvégia vezetője.
A bírálatokra válaszul az oslói kormány azt állította, hogy felelősségteljesen nyitja meg a területeket, amelyen egy januárban nyilvánosságra hozott jelentés szerint „jelentős" mennyiségű fémet és ásványi anyagot találtak, a réztől kezdve a magnéziumon, nióbiumon és kobalton keresztül a ritkaföldfémekig.
E fémek egy része megtalálható az Európai Bizottság által összeállított kritikus fontosságú ásványkincseket tartalmazó listán is –hangsúlyozta közleményében a kutatást végző, az oslói olaj- és energiaipari minisztériumnak alárendelt Norwegian Petroleum Directorate (NPD).
Becslések szerint a területen 38 millió tonna réz található, ami majdnem a kétszerese az évente globálisan bányászott mennyiségnek,
valamint 45 millió tonna cink, amely a polimetallikus szulfidokban halmozódott fel.
A javaslat ősszel kerül a parlament elé. A balközép kormány ugyan kisebbségben van, de az ellenzéki pártok egy részének támogatásával elképzelhető a terv elfogadása. A legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt is javasolta a folyamat megkezdését kormányzása idején, mostani ígérete szerint „alaposan megfontolja” majd a döntést.
