Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakosított szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nemrég közzétette A világ foglalkoztatási és társadalmi kilátásai 2024 című jelentését. Ebben a 120 oldalas dokumentumban részletesen kitérnek a világ munkaerőpiaci helyzetére, annak mozgatórugóira és kilátásaira. A jelentésből kiderül, hogy nőtt a foglalkoztatás és csökkent a ugyanakkor jelentős munkaerőpiaci egyensúlytalanság lépett fel világszerte.
Fotó: Shutterstock
Az ILO megjegyzi, hogy a makrogazdasági környezet tavaly jelentősen romlott. Az erre mutató tényezők közé sorolta a geopolitikai feszültségeket, a kamatemeléseket és a magas inflációt. A ennek ellenére valamelyest magasabb volt a vártnál és a is meglepő rugalmasságot mutatott. A világ munkanélküliségi rátája a világjárvány előtti szint alá csökkent és tavaly 5,1 százalékot ért el.
Munkaerőpiaci egyensúlytalanságok hátráltatják a világgazdaság fellendülését
A világjárvány után az emberek hiába tértek vissza a munka világába, nem tudták kielégíteni a foglalkoztatók által támasztott nagy keresletet. A gazdaságok lehűlésével ez a munkaerőhiány enyhült, azonban még így is magasabb szinten maradt, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
Az Egyesült Államokban a legjelentősebb munkaerőhiány a közlekedésben, az egészségügyi és szociális ellátórendszerben, valamint a vendéglátásban volt 2022-ben. Az Európai Unióban pedig az építőiparban, az információs és kommunikációs szektorban és a gyártásban tapasztalható tartós hiány.
A magasabb bérszínvonalú országokba irányuló kivándorlás Kelet-Európa egyes részein is komoly munkaerőhiányhoz vezet, ami jelentősen korlátozza a gazdaság és a termelékenység növekedését.
Világszerte a munkaadók 77 százaléka számolt be arról, hogy nehéz megfelelően képzett munkavállalót találnia. Ez tíz éve még csak 35 százalék volt
– idéztek a Manpower állásközvetítő tavalyi jelentéséből.
A munkanélküliség a pandémia előtti szintre csökkent tavaly, leszámítva az alacsony jövedelmű országokat. A ledolgozott órák száma ugyanakkor nem követte a foglalkoztatás mértékét, amit a részmunkaidősök számának növekedése okozhatott. Az átlagos heti munkaidő a 2019-es szint alatt maradt, ami hozzájárult a munkaerő-piaci egyensúlytalanságokhoz, különösen a fejlett gazdaságok kulcsfontosságú ágazataiban. Az ILO fejlett gazdaságú országnak tekinti Magyarországot is. A jelentés megjegyzi, hogy
habár az egyensúlytalanságok 2023-ban némileg enyhültek, egyre inkább úgy látszik, hogy ezek strukturális, mintsem ciklikus jellegűek.
Az okok közt szerepel az elöregedő társadalom, a megfelelő képzettség hiánya az álláshelyek betöltéséhez, a nem elég vonzó fizetések, valamint az alacsony költözési hajlandóság.
Az alacsonyabb munkanélküliség és a foglalkoztatottság növekedése ellenére a reálbérek a G20-as országok többségében csökkentek, mivel a béremelések nem tudtak lépést tartani az inflációval.
A legtöbb munkavállaló reáljövedelme csökkent, ágazatonként eltérő mértékben. Azaz nőttek az országon belüli jövedelmi különbségek. A mélyszegénységben élő dolgozók száma pedig világszerte 1 millióval nőtt. Ők azok, akik napi 2,15 dollárnál (755 forint) kevesebbet keresnek.
Fotó: AFP
Az ILO számítása szerint a világon az aktív korúak mintegy 60 százaléka dolgozik 2022–2025 közötti időszakban, a teljes népességhez viszonyítva pedig 57 százalék. A nők munkaerőpiaci részvételi aránya a vártnál gyorsabban javult, de a nemek közötti különbség továbbra is nagy, különösen a fejlődő országokban.
A foglalkoztatási arány a nők körében 24-25 százalékkal kisebb a férfiakéhoz képest mindkét mutatóban. Igaz, a nők kevesebben is vannak a férfiaknál, de az önmagában nem magyarázza a különbségeket.
Aggasztó a fiatalok jövőképe.
A nem dolgozó fiatalok aránytalanul nagy része nem tanul és akadályokba ütközik a munkába álláshoz.
Borús az álláspiac: a jelentkezők és a hirdetők is alábbhagytak az aktivitássalLassul a munkaerőpiac, az elmúlt negyedévben a vártnál kevesebben döntöttek munkahelyváltás mellett és egyúttal a gazdaság is kevesebb nyitott pozíciót hirdetett. A világgazdaságban tapasztalt bizonytalanság az álláspiacra is rányomja a bélyegét. |
Beruházások és befektetések
A globális befektetési ráták emelkedtek, még a Covid–19-járvány idején is. A növekvő finanszírozási költségek és bizonytalanság nem akadályozta meg a magasabb beruházási aktivitást, különösen az európai országokban. Az egyik legmagasabb mértékben a szubszaharai afrikai országokban nőtt a beruházási kedv, ami három évtizedes magasságba emelkedett a régióban. A kelet- és délkelet-ázsiai országokban azonban mérsékelten lassultak a beruházások.
A beruházások növekedése azonban számos fejlett országban nem gyorsította a termelékenység növekedését, feltehetően azért, mert ezek többnyire az alacsony hatékonyságú szolgáltatások körében és az építőiparban valósultak meg. Az életszínvonal és a termelékenység szintjén a generatív mesterséges intelligencia megjelenése sem javított jelentősen, ami a munkaerőpiac lassú alkalmazkodásának újabb jele.
Foglalkoztatási helyzet Európában
Európa és Közép-Ázsia munkaerőpiaca stabilizálódott – írja a jelentésében az ILO.
Európában a foglalkoztatás összességében növekedett a munkaképesek körében. A teljes népességhez viszonyított foglalkoztatottság átlagosan 58,3 százalék volt tavaly, a munkanélküliségi ráta pedig 5,7 százalékra csökkent.
A kontinensen egyedül Kelet-Európában csökkent a foglalkoztatás az elmúlt két évben, sőt a trend várhatón 2025-ig folytatódik.
Ez főként az ukrán gazdaság visszaesésének tudható be, másrészt pedig a régiós népesség csökkenésének. A népességcsökkenés okai közt pedig az elöregedő társadalom és a kivándorlás vezetők.
A szervezet a kelet-európai régióba sorolja Fehéroroszországot, Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Moldovát, Romániát, Oroszországot, Szlovákiát és Ukrajnát.
Fotó: Shutterstock
A fiatalokat tekintve az európai országok felében a munkanélküliségük csökkent, míg a másik felében nőtt a tavaly júniusig eltelt egy évben. Ez többek közt az unió Ifjúsági Garancia programjának köszönhető, amely segített stabilizálni a piacot a pandémia idején. A legnagyobb mértékben a dél-európai fiatalok találtak új munkahelyet, főként Görögországban, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája 8 százalékkal csökkent. Ennek ellenére az országban még mindig 20 százalék felett volt a körükben a munkanélküliség, mint ahogy Olaszországban és Spanyolországban is.
Mi várható a jövőben?
Az ILO arra számít, hogy a munkaerőpiaci kilátások a közeljövőben mérsékelten romlanak. A globális munkanélküliségi ráták némileg emelkedni fognak, elsősorban a fejlett gazdaságok megnövekedett munkanélkülisége miatt. A munkanélküliség 2024-ben várhatóan emelkedik, a reálbérek, valamint az életszínvonal sem tér vissza a magas inflációs időszak előtti szintre.
A rendelkezésre álló reáljövedelem eddigi nagymértékű csökkenése pedig gyenge kilátást mutat az összesített keresletre nézve és a tartósabb gazdasági fellendülés szempontjából.
Ennél is fontosabb, hogy ha a kereslet visszaesik, a termelékenység növekedése lassú marad, mivel a cégek nem tudnak elegendő bevételt termelni ahhoz, hogy beruházzanak technológiai fejlesztésekbe
– emelték ki a szervezet szakértői.
Az ILO úgy látja, hogy hosszú távon nő a munkaerő migrációja a szegény és gazdag országok között. Ha pedig ezek az országok nem egyeznek meg stratégiában, a küldő országokban súlyosbodhat a szakmunkáshiány.
Összességében világszinten a beruházások átmeneti visszaesése is várható.
A globális pénzügyi feltételek szigorodása elsősorban a legszegényebb országokat érinti, amelyek különösen érzékenyek a hirtelen bekövetkező pénzügyi válságok iránt. Ezek a problémák eddig lokálisak maradtak és kevésbé hatottak regionális vagy globális szinten.
Ha azonban a pénzügyi stressz több, jelentős országot érint, nem zárható ki egy újabb globális pénzügyi válság
– figyelmeztettek az ILO közgazdászai.
