Négyből három brit dolgozik alulteljesítő cégeknél, de még így is alig váltanak munkahelyet

Egyre nagyobbra dagad a fogaskerekei közé szorult porszem, és ennek negatív hatásait már most is erősen érzékelni lehet a brit gazdaságban – mutat rá a szigetország statisztikai hivatalának legfrissebb mérése.

A hivatalnak a brit munkaerőpiac és a gazdaság kapcsolatát vizsgáló mérése rámutat: a munkavállalók több mint 70 százaléka olyan cégeknél dolgozik, amelyek termelékenysége még a nemzeti átlagot sem éri el, ebből pedig egyértelműen az következik, hogy ha egy maréknyi, extra hatékony vállalat nem lenne jelen a piacon, a teljes brit gazdaság sokkal rosszabb helyzetben lenne, mint most.

A statisztikai hivatal adatai rámutatnak: a brit üzleti dinamizmus, azaz az a mérőszám, amely megmutatja, hogy a gazdaság maga milyen gyorsan képes az erőforrásokat a kevésbé jól menőktől az igazán produktív cégek szárnya alá mozgatni, gyakorlatilag álló helyzetre lassult, ez pedig azt jelenti, hogy a piacon található erőforrások az alacsony hatásfokkal rendelkező cégeknél ragadnak, annak ellenére is, hogy az igazán hatékony cégek kezelése alatt sokkal jobb növekedést tudnának biztosítani a teljes gazdaság számára, mint a jelenlegi felállásban.

A jelentés szerint ennek egyik elsődleges oka az lehet, hogy az elmúlt éveket megelőzően tartósan fennálló, ultraalacsony kamatkörnyezet lehetővé tette a zombicégek tömeges túlélését, melyek így továbbra is el tudják szipkázni a javakat a valóban hasznosan működő vállalatok elől.

A munkahelyek átrendeződését mérő mutató (mely a létrejövő és a megszűnő munkahelyek számát arányosítja a teljes piachoz) ezzel párhuzamosan a 2001-es 30,7 százalékról 20,6-re zuhant 2022-re, amiből az olvasható ki, hogy a kevésbé termelékeny cégektől csak lassan, vagy egyáltalán nem távoznak a munkavállalók a hatékonyabb cégek irányába, ami ismételten hozzájárul a kedvezőtlen munkaerőpiaci trendek fennmaradásához.

A statisztikai hivatal mérései rámutatnak: a versenyszférában erőfölényben lévő vállalatok piaci ereje eközben még tovább nőtt. A piac nagy szereplői ugyanis még nagyobb haszonkulcsot tudnak alkalmazni termékeikre és szolgáltatásaikra, mint eddig, ami a verseny további visszaesésére enged következtetni – ennek pedig a fogyasztók fizetik meg az árát.