Kedvezőtlenek a munkaerőpiaci kilátások, folytatódhat a munkaerő-felvétel befagyasztása – áll az ING elemzésében. A nemzetközi pénzintézet szakértői szerint a lanyha gazdaságnövekedési ütem mellett a geopolitikai bizonytalanságok, a háborúk és a magasabb kamatok is visszafogják a cégek gazdasági aktivitását, emellett a relatíve magas is csökkenti a beruházási kedvet és a fogyasztást idén.
– folytatják az elemzők, ugyanakkor az elöregedő társadalmak következtében sok európai ország munkaerőpiaca feszes marad. Mindamellett az is tény, hogy a munkaórák száma továbbra sem éri el a koronavírus-járvány előtti szintet.
Beborul az ég a munkaerő-kölcsönzők felett
Viszonylag kedvezőbb időszak után a munkaerő-kölcsönzők sem várhatnak sok jót az idei évtől.
Nehezebben tudnak majd toborozni, a legfeszesebb helyzet Belgiumban és Hollandiában alakulhat ki, ezekben az országokban a meghirdetett állások 5 százalékát már tavaly év végén sem sikerült betölteni.
Összességében enyhén emelkedhet a munkanélküliség a kontinensen idén
– állapítják meg a szakértők. A cégek beruházási kedve is alacsony szinten van, különösen a az ideiglenes munkavállalókat tömegével foglalkoztató feldolgozóiparban. De a helyzet a szolgáltató szektorban sem jobb, a kapacitáskihasználtság is alacsony szinten áll.
Hollandia – kék folt a szürke égen
Míg összességében romlik a gazdasági helyzet, és a legtöbb munkáltatónak szerény tervei vannak, Hollandiában, Belgiumban és a szinte a legrosszabb adatokat publikáló Németországban a legoptimistábbak a cégvezetők. Ugyanakkor Franciaországban, Svájcban és Svédországban a munkaerő-felvételi tervek most gyengébbek, mint tavalyi év vége felé voltak. Hollandiában kisebb kereslet mutatkozhat a kölcsönzött munkaerő iránt, itt 5 százalékos lehet idén a visszaesés. A feldolgozóipari megrendelések gyors csökkenése miatt elsőként a kölcsönzött munkaerőt bocsátják el – hangsúlyozzák az elemzésben.
Belgium – kitarthat a fogyasztás
A belga idei növekedése viszonylag magas lehet, 0,7 százalék. Ez elsősorban az automatikus bérindexálásnak köszönhető, azaz annak, hogy
a bérek az infláció mértékével megegyezően folyamatosan nőnek.
A vásárlóerő tehát ebben az országban bizonyosan nem csökken, ami a fogyasztáson, így a cégek munkaerő-felvételi kedvén is meglátszódhat. Ugyanakkor az első ránézésre viszonylag kedvező kilátások a magasabb munkaerőköltségek következtében csökkenő kereslet miatt szertefoszlanak.
Franciaország – létszámstopok
Borús kilátások jellemzik Európa második legnagyobb gazdaságát, a tavalyi 0,9 százalékról
Ez sok bizonytalanságot szül, amit csak tetéz a magas infláció. A foglalkoztatási körülmények romlanak, a lehűlni látszik. A szolgáltató szektor valószínűsíthető mélyrepülése csökkenti majd a kölcsönzött munkaerő iránti igényt, összességében a foglalkoztatási helyzet bizonyosan nem javul majd Franciaországban az ING szerint.
Németország – a befagyasztja a munkaerőpiacot
Az energiahiánytól való félelem, a magas kamatok és a tartósan magas infláció egyaránt tépázza Európa legnagyobb gazdaságát. Nyomás alá kerül a meghatározó autóipar is, és a feldolgozóipar más ágazataiban is csökkenhet a termelés. Ugyan a demográfiai folyamatok következtében akár még munkaerőhiány is felléphet bizonyos területeken, összességében borús lehet az idei év a munkaerőpiaci folyamatok szempontjából.
Az elemzés összességében sem fest kedvező képet az európai gazdaságokról, de talán
a németországi helyzet lehet a legfájóbb pont a magyar munkavállalók számára. A két gazdaság szoros kapcsolatban áll egymással, számtalan magyar munkavállaló – már csak a viszonylagos közelség miatt is – Németországban helyezkedett el az elmúlt években, míg sok magyar cég beszállítóként van jelen a 80 milliós országban.
Svédország – gyengülő mutatók
A skandináv gazdaság idén recesszióba kerül minden bizonnyal, a gazdasági aktivitás stagnálhat, az üzleti és a fogyasztói bizalom egyaránt alacsony. A gazdasági helyzet gyengíti a munkaerőpiacot, a felvételi kedvet, különösen az építő- és a feldolgozóiparban.
Svájc sem csillog olyan fényesen
A kicsi és tőkeerős svájci gazdaságot is megtépázzák a globális folyamatok. A tavalyi 2,3 százalékos GDP-növekedés idén és jövőre 0,6 százalékra lassul, zsugorodik a meghatározó gyógyszeripari ágazat. Összességében a munkaerőhiány sem tesz jót a növekedésnek, nehéz ugyanis megfelelő jelölteket találni. Így a foglalkoztatás az alpesi országban is csökkenhet idén.
Egyesült Királyság – egyre több munkanélküli
A szigetország gazdasági aktivitása várhatóan legfeljebb szerény mértékben növekedhet idén, a lanyha teljesítmény a betöltetlen álláshelyek gyors csökkenéséhez és a munkanélküliségi ráta további növekedéséhez vezethet. Ugyanakkor létszámhiány is van a gazdaságban, így a munkaerőpiaci folyamatok csak mérsékelten romolhatnak.
Nehéz megbecsülni, hogy összesen hány magyar munkavállaló dolgozik külföldön, de az valószínű, hogy a számuk – látva a trendeket – nem fog drasztikusan nőni idén, ugyanis a meghatározó európai gazdaságok döcögnek, a toborzási kedv pedig ezzel párhuzamosan csökken.
