Elképesztő sikert arattak eddig a feltörekvő kínai internetes áruházak, miközben gyors szállítási határidőket kínálva a légi szállítással foglalkozó vállalatok nyakához szorítják a kést. A Cargo Facts Consulting által összesített adatok szerint a csapból is folyó Temu naponta mintegy négyezer, a divatdiktátor szerepben tetszelgő Shein ötezer, az sokoldalú Aliexpress ezer, míg az e-kereskedelem édes ízére ráérző TikTok nyolcszáz tonna árut ad fel. 

Air,Cargo,Freighter
A  cargógépek gyomrát is megfekszi a fast fashion.
Fotó: Shutterstock  

Összevetésképpen: az egyik legnagyobb hagyományos megrendelő, az Apple napi ezer tonna árut szállíttat légi úton. A Kínából online rendelt csomagok célba juttatásához összesen 108 darab Boeing 777-esből álló teherszállító flottának kellene rendelkezésre állnia – folyamatos és csak e négy kínai cégre szorítkozó szállítást feltételezve. 

Alulméretezettek a szállítókapacitások           

A globális légi árufuvarozási iparág persze azért örül is a hirtelen jött keresletnek, de kapacitás terén nincsen rá felkészülve, s azt is könnyen meglehet, hogy a brutális gyorsasággal felemelkedő kínai e-kereskedők sokszor öngyilkos árpolitikájukkal saját sírjukat ássák meg, s eltűnnek egyik napról a másikra. 

A kiszolgálásukra felfejlesztett cargó flották pedig a földön rostokolhatnak megrendelés hiányában. Ez persze a legrosszabb forgatókönyv, most a kapacitásszűke a szállítási árak felsrófolásához vezet éppen.  A megnövekedett igényeket jól szemlélteti, hogy

a Shein és a Temu együttesen naponta csaknem 600 ezer csomagot küld Kínából közvetlenül az Egyesült Államokba 

az amerikai kongresszus 2023. júniusi jelentése szerint. Ez áremeléshez vezetett ebben a relációban, s ismeretlen fogalommá tette a csúcsforgalmat, mivel az állandósult, s a megpakolt gépek egymást követve szállnak fel Kanton és Hongkong repülőterén, de hogy visszafelé mint hoznak, azt nem tudni.   

Eltorzult fogyasztási viszonyok        

Niall van de Wouw, a Xeneta légi és tengeri árufuvarozási díj összehasonlító platform vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Shein–Temu jelenség kereskedelmi egyensúlytalansághoz, a logisztikai kapacitás kihasználtság jelentős torzulásához vezet, hiszen a Hongkongba visszatérő gépen szállított árumennyiség nem összevethető az onnan Amerikába induló cargókéval – hogy az ezzel járó negatív környezetvédelmi hatásokról már ne is beszéljünk.

A légi árufuvarozást jelenleg nem a Vörös-tengernél mindennapos húszi hajótámadások, hanem az olyan kínai e-kereskedelmi vállalatok, mint a Shein vagy a Temu befolyásolják leginkább 

– mondta Basile Ricard, a Bollore Logistics szállítmányozó vállalat igazgatója a Reutersnek. Még rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy a Kínából magánforgalomban rendelt áruk egyharmadát már az „egynyári”, eldobható fast fashion divattáruk teszik ki, ami egyben a növekedés alapú fogyasztói társadalmak eltorzulásának ékes bizonyítéka. 

A vörös-tengeri katonai konfliktus a kínai e-kereskedőket alig érinti.
Fotó: MOHAMED DAHIR/AFP

A 10 dolláros joggingoknak, az 5 dolláros „tornacipőknek” és társaiknak köszönhetően a Shein például már a globális fast fashion piac egyötödét fedi le tevékenységével. A Baixiao.com még borzasztóbb arányokról ír, szerintük a külföldre tartó online rendelések felét már a fast fashion cuccok adják, a globális cargó fogalom kapacitásainak harmadát köti le ezeknek a termékeknek a célországba juttatása. 

A Shein és a Temu növekedése és fuvardíjdrágító hatása az olyan ágazatokra is negatívan hat, amelyek a vörös-tengeri kereskedelmi kockázatokat kikerülendő légi úton küldenék portékájukat a célállomásra.

Ez a logisztikai lehetőség jelentősen beszűkült a számukra, holott az ellátási láncban fontosabb szerepet játszanak, mint az őket kiszorító e-kereskedők.        

A Szuezi-válság bekövetkeztekor már nem volt elérhető szabad légi szállítási kapacitás, a kínai áruküldők mindet lekötötték maguknak 

– mondta a hírügynökségnek egy cargótársaság névtelenséget kérő vezetője. A szektor is látja az igények felfutását, ezért chartergépek gyors átalakításával és bevonásával próbálják növelni kapacitásaikat. De már ezeket is kibérelték előre, a fuvarcégek nem bírnak lépést tartani a kínai online kereskedők pluszigényeivel. 

A Shein által kínált filléres fast fashion cuccok előtt térdre rogyott a világ.
 Fotó: AFP 

A Boeing legutóbbi prognózisában úgy becsülte, hogy Kína légi teherszállító flottája 2022 és 2042 között több mint háromszorosára, 750 repülőgépre nő. Ma már vélhetően feljebb srófolnák a flotta méretét.    

A Temu 12 széles törzsű teherszállító repülőgépet szeretne lízingelni, ajánlataikat a szektor valamennyi szereplőjéhez eljuttatták, kérdés, mire mennek vele, ha nincs elérhető cargógép a piacon

– mondta Marc Schlossberg, az Unique légi árufuvarozásért felelős ügyvezető alelnöke.      

A Shein is érzi, hogy változtatni kellene           

A Shein szóvivője sablonszöveggel hárította el a Reuters kérdéseit, szerinte cége folyamatosan optimalizálja erőfeszítéseit a legjobb vásárlói élmény és a teljesítés hatékonyságának biztosítása érdekében. Ezen a maszlagon túl azért a Shein a való életben is tesz valamit, hogy a problémát kezelje. 

Érzékelik, hogy saját maguk verték fel a cargódíjakat, ezért amit lehet, konténerbe raknak és barátkoznak az időigényes tengeri fuvarozás lehetőségével.  

A helyi raktárak létesítésével is közelebbre tudják hozni a vásárlókhoz a termékeket. Ezeknek a létrehozása és fenntartása azonban komoly kiadásokkal jár, azaz a projekt meghirdetése előtt mélyreható költség/haszon elemzéseket igényel. Arról nem is szólva, hogy a más országban kialakított működésre az adott ország törvényei vonatkoznak, ami szintúgy kockázati tényezőt jelenthet.