Komoly csapást szenvedtek el Javier Milei argentin elnök mélyen ellentmondásos deregulációs reformjai, a törvényhozás ugyanis kedden visszaküldte a csomagot átdolgozásra.
Fotó: AFP
A hír Izraelben érte az államfőt, ahonnan azonnal éles hangon reagált.
A kormányprogramunkat megszavazta az argentinok 56 százaléka, és nem vagyunk hajlandóak tárgyalni róla azokkal, akik tönkretették az országot
– posztolta ki az X közösségi platformra. „Tudjuk, hogy nem lesz könnyű megváltoztatni a rendszert, amelyben a politikusok meggazdagodtak az argentinok rovására” – tette hozzá.
A parlament első olvasatban továbbengedte a salátatörvényt, ami érinti a társadalmi és a magánélet jó néhány területét is, emlékeztetett tudósításában az AFP francia hírügynökség.
A törvénytervezet eredetileg 660 rendelkezést tartalmazott, és felölelte a gazdaság, a a kultúra, a büntetőjog, sőt még a futballklubok területét is, de azóta méretét mintegy 300 cikkelyre redukálták.
Fotó: AFP
A képviselők először elvben jóváhagyták, hogy egy évre „átruházzák a végrehajtó hatalmat” a kormányzatra, és a „gazdasági veszélyhelyzet” miatt rendeletekkel hozzanak törvényeket.
Az esti szavazás előtt azonban az ellenzék módosításokat akart eszközölni többek között az állami vállalatok privatizációjával vagy az állami források elosztásával kapcsolatban, és végül úgy döntöttek, hogy
visszaküldik bizottsági szintre átdolgozásra a csomagot.
Milei októberben elsöprő győzelmet aratott, kihasználva a szavazók haragját. Argentína évtizedek óta gyakorlatilag folyamatosan gazdasági válságban van, az éves meghaladja a 200 százalékot, és a lakosság negyven százaléka szegénységben él.
Fotó: Martin Noda/AFP
Elnökségét azzal kezdte, hogy több mint 50 százalékkal leértékelte a pesót, csökkentette az üzemanyagok és a tömegközlekedés állami támogatását, megfelezte a minisztériumok számát és megszüntetett több száz szabályozást, hogy deregulálja a gazdaságot.
Bár radikális programját valóban támogatták az argentinok a megválasztásával, az elégedetlenség is hamar megmutatkozott: hivatalba lépése után másfél hónappal 12 órás általános sztrájkot hirdetett a költségcsökkentési tervek ellen a legnagyobb ernyőszakszervezet, a Confederación General del Trabajo (CGT), amely több szektorra is kiterjedt a bankoktól kezdve az egészségügyön keresztül a közlekedésig.
Pártja, a Libertad Avanza ráadásul csupán 38 hellyel rendelkezik a parlament 257 fős alsóházában, így semmilyen törvényt nem tud elfogadtatni más frakciók jelentős támogatása nélkül. Nincs jobb helyzetben a szenátusban sem, ahol hét helye van a 72-ből.
