Nagyon gyengék az EU gazdasági kilátásai
Az Európai Unió gazdasága a korábban jelzett 1,3 százalék helyett 0,9 százalékkal nőhet idén, míg jövőre 1,7 százalékos bővülés várható – derül ki az Európai Bizottság (EB) legfrissebb jelentéséből. Az uniós testület az euróövezet idei növekedését 1,2 százalékról 0,8 százalékra vágta vissza, míg 2025-re vonatkozó előrejelzését 1,6 százalékról másfél százalékra csökkentette.
Paolo Gentiloni gazdasági biztos szerint a 2024-re várt fellendülés szerényebb lesz a három hónappal ezelőtt előre jelzettnél, de a lassuló infláció, a növekvő reálbérek és az erős munkaerőpiac hatására fokozatosan felgyorsul. Gentiloni szerint 2025-ben várhatóan szilárdabb növekedés várható és az infláció az Európai központi Bank 2 százalékos céljának közelébe mérséklődhet.
A frissített értékelés tovább erősíti azokat a jeleket, amelyek szerint a blokkot az a veszély fenyegeti, hogy egy hosszabb ideig tartó lassulásba zuhan. Az elmúlt hetekben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is csökkentette az európai országokra vonatkozó idei előrejelzését, miközben a globális várakozásokat felfelé módosították.
Bár a legfrissebb, 2023 végére vonatkozó adatok szerint a régió a tél folyamán épphogy elkerülte a recessziót, kevés jel utal a gyors fordulatra. Az euróövezet kilátásainak romlása eddig nem késztette az Európai Központi Bankot arra, hogy felülvizsgálja rekordmagas, 4 százalékos kamatlábát. Christine Lagarde, az EKB elnöke az uniós törvényhozók előtt tartott beszédében ma ismét óva intett a gyors kamatvágástól.
Az viszont jó hír, hogy az Európai Bizottság lefelé módosította az inflációs előrejelzést az őszi jelentéshez képest: a dokumentum szerint az euróövezetben 2023-as 3,2 százalékról 2024-ben 2,7 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra lassul a pénzromlás. Az unióban a drágulás a tavalyi 6,3 százalék után idén 3 százalékra, jövőre pedig 2,5 százalékra mérséklődhet. Mindez az energiaárak csökkenésével magyarázható.
Magyarország kilátásai
Az euróövezet valamennyi országában növekedés várható idén: Franciaországban 0,9 százalékos, Olaszországban pedig 0,7 százalékos bővülésre számít az EB. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a tavalyi 0,3 százalékos zsugorodás után 2024-ben 0,3 százalékos, jövőre 1,2 százalékos emelkedést jósol az uniós testület.
Az infláció 2023-as 6 százalékról 2024-ben 2,8 százalékra, 2025-ben pedig 2,4 százalékra lassul. Magyarország esetében idén 2,4 százalékos, jövőre 3,6 százalékos bővülés várható. Hazánkban az infláció is lassul: 2024-ben 4,5 százalékra, 2025-ben 4,1 százalékra mérséklődik az Európai Bizottság előrejelzése szerint.
A költekező turisták sem tudták megmenteni Japánt a recessziótólA japán GDP váratlanul zsugorodott a tavalyi utolsó negyedévben, ezzel technikai recesszióba csúszott a szigetország gazdasága, mivel két egymást követő negyedévben jeleztek visszaesést. Ám az adatok még csak előzetesek, s a 0,1 százalékos visszaesés akár mérési hiba is lehet. De a második félévi adatok ezzel együtt is aggodalmat keltenek, mert a bőséges turisztikai kiadások sem tudták ellensúlyozni a belföldi fogyasztás és a beruházások visszaesését. |
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
