Mint beszámoltunk róla, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közölt GDP-adatai alapján megtorpant a helyreállása a tavalyi negyedik negyedévben. Ugyan a kiigazított statisztika szerint éves alapon 0,4 százalékkal nőtt a kibocsátás, negyedéves viszonylatban csak stagnált. Ezzel pedig a magyar gazdaság a tavalyi évet az elemzői várakozásoknál is mélyebb, 0,8 százalékos recesszióban töltötte.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában rámutatott:
Egy ilyen gyenge tavalyi évzárás talán azt is megmagyarázhatja, hogy a kormány miért szorgalmazza olyan erőteljesen a növekedést támogató intézkedéseket.
Kiemelte: a korábbi adatok revíziója miatt Magyarország mégiscsak egy négy negyedéves technikai recesszión ment keresztül, amely a harmadik negyedévben egy egyszeri fellendüléssel ugyan véget ért, hogy aztán a negyedik negyedévben ismét borzasztóan gyenge teljesítményt produkáljon a gazdaság. „Mindez tovább árnyalja az eddig is borús képet 2023 kapcsán” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a mostani adat arra is magyarázatul szolgálhat, hogy a kormány miért húzta feljebb a GDP-arányos hiánycélt. Egyrészt a nominális vagyis a GDP-arányos hiánymutató nevezője is gyengébb lehetett a vártnál, másrészt pedig a gazdaságot élénkítő intézkedések a kiadási oldalt terhelik majd.
A szolgáltatások okozhattak negatív meglepetést
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az adatok kapcsán azt emelte ki, hogy leginkább a szolgáltatásoknál lehet meglepetésről beszélni, itt ugyanis vegyes kép rajzolódik ki: míg a kiskereskedelem hozzáadott értéke csökkent, addig az információ, kommunikáció, a szociális ágazat és az egészségügy növelte a hozzáadott értékét. Bár a mezőgazdaság hozzáadott értéke a gyenge bázis miatt növekedni tudott, kérdés, hogy a bővülés mértéke elérte-e a várakozásokat.
„Felhasználási oldalon a havi kiskereskedelmi adatok alapján a fogyasztás bővülésére számítottunk, itt sem kizárt egy negatív meglepetés, de természetesen a beruházásoknál is érkezhetett a vártnál kedvezőtlenebb adat” – magyarázta az elemző, aki úgy véli, az utóbbinál a várakozás eleve nem volt kedvező, tekintettel az építőipari adatokra , illetve a jól ismert tényezőkre (kamatkörnyezet, uniós források, bizonytalanság, forráshiány). Ráadásul tovább fékezhette a bővülést az is, hogy a külső kereslet sem alakult kedvezően. A negyedik negyedévben az gazdasága is stagnált, hasonlóan a magyarhoz.
A német hatását is megérezzük
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a német gazdaság problémái a magyar gazdaságba is begyűrűznek, ahogy az az év végi ipari adatokban is látható volt. Ezzel együtt kérdéses, hogy a belső kereslet milyen ütemben áll helyre, tovább folytatódik-e az óvatossági motívum oldódása a reálbérek emelkedése nyomán, illetve hogyan reagálnak majd a vállalatok a megemelkedő keresletre. A beruházások esetében pedig nagy talány, hogy a Fed és az EKB kamatpolitikája mellett az árfolyam alakulása, hogy milyen ütemű jegybanki kamatcsökkentést tesz lehetővé.
Áthúzódó hatások húzhatják vissza a kibocsátást idén
Regős szerint a kedvezőtlen negyedik negyedéves GDP-adat több következménnyel is járhat. Áthúzódó hatása miatt a 2024-es növekedésre is kedvezőtlen hatást gyakorolhat, bár az uniós források egy részének beérkezése és a reálkeresetek várható növekedése miatt egy 3 százalék körüli, kismértékben talán a fölötti növekedés továbbra sem tűnik elképzelhetetlennek, a legnagyobb kockázatot talán a háztartások óvatossága mellett a külső kereslet jelenti.
„A szerdai GDP-adat alapján ugyanakkor már kevésbé tűnik meglepőnek a januári inflációs adat: a gyenge negyedik negyedéves GDP gyenge keresletet jelez a gazdaságban, amelynek nyomán a vállalkozások kevésbé mertek átárazni, így ez segíti az letörésének folytatását” – hangsúlyozta a közgazdász.
Kevésbé optimista viszont Virovácz Péter, aki szerint a kormányzat által vár 4 százalékos gazdasági növekedéshez rendkívül erős negyedéves növekedéseket kellene hozni 2024 folyamán, ugyanis a bázis nagyon keveset segít majd.
„Az ING ennél pesszimistább, 3 százalékos GDP-növekedési előrejelzése is azonban veszélybe került, látva a tavaly év végi gazdasági teljesítményt, így egyértelműen lefelé mutató kockázatokat azonosítunk a növekedési kilátásokat illetően” – mondta az ING Bank szakértője.
