Az északi ország gazdasága zsinórban már a második negyedévben bővült tavaly év végén, ami azt mutatja, hogy a skandináv ország továbbra is valamivel jobban ellenáll a magas áraknak és a hitelköltségeknek, mint azt a központi bank várta.
A Norvég Statisztikai Hivatal közleménye szerint a bruttó hazai termék – amely nem tartalmazza a hajózás hatásait – 0,2 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest.
A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok 0,1 százalékos növekedést vártak.
Hála a gáznak
Az ukrajnai háború miatti embargónak köszönhetően fókuszba került a norvég gáz- és olajtermelés. Ez a szektor számain is meglátszik, a nyersanyagexport nagyban hozzájárult a gazdaság teljesítményének megőrzéséhez, még abban az időben is, amikor a fogyasztói kiadások meredeken csökkentek.
A korona leértékelődése más exportcikkeknek, például a tengerigyümölcs-értékesítésnek is kedvezett.
Minden kedvező exportteljesítmény ellenére a gazdaságot továbbra is visszahúzza a gyenge belső kereslet és az (január, éves 4,7 százalék).
Az építőipar lanyha teljesítménye a lakások iránti kereslet megtorpanásának köszönhető
– mondta Pal Sletten, a Norvég Statisztikai Hivatal egyik vezetője. Az ingatlanok iránti érdeklődést csökkenthette, hogy a Norges Bank 4,5 százalékra emelte az irányadó rátát, hogy megfékezze az inflációt, ugyanis az árnövekedési ütem az egyik leggyorsabb volt a nyugat-európai országok között. Most azt valószínűsítik, hogy a norvég jegybank csak ősszel kezdi majd el csökkenteni a kamatait.
A jegybank pesszimista – összességében 0,3 százalékos zsugorodást vár a gazdaságban az első negyedévre, ugyanakkor az egész évre nem számolnak recesszióval.
Hideg zuhany: nagyobb lett a tavaly, mint amekkorára bárki számítottEgyáltalán nem sikerült túl jól az év vége a magyar gazdaságban: nagyon úgy tűnik, hogy elakadt a tavalyi negyedik negyedévben a növekedés helyreállása. 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent a ezzel 2020 után ismét recesszióba került a magyar gazdaság. |
