Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója bejelentette, hogy várakozásaik szerint az év közepére a jegybanki célként kijelölt sávba süllyed az ami 3 százalékot jelent, plusz-mínusz 1,5 százalékkal.
Fotó: foNet
A jegybank monetáris intézkedései és a nemzetközi környezetben tapasztalható költségnyomás-csökkenés egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy csökken az infláció.
Elsősorban a belső kereslet növekedése, valamint az állami és magánberuházások járulnak hozzá a bővüléshez. A kormányzó szerint globális szinten gyorsabban csökken az inflációs nyomás a vártnál, ezért az irányadó kamatlábak csökkenésével lehet számolni világszerte. A Szerb Nemzeti Bank végrehajtó bizottsága február 9-én úgy döntött, hogy nem változtat az addig érvényes irányadó banki alapkamat szintjén, megtartja 6,50 százalékon. A letétekre és kölcsönökre vonatkozó kamatok sem változtak Szerbiában, maradtak 5,27, illetve 7,75 százalékon. A bizottság a banki alapkamat változatlan szinten tartásáról hozott döntését az indoklás szerint a globális inflációs nyomás további mérséklődése, valamint a hazai infláció csökkenése miatt hozta meg. Tabaković rámutatott, hogy a régióban egyes jegybankok már kamatcsökkentésbe kezdtek, de az IMF is óvatosságra int a fennálló kockázatok miatt. Az NBS projekcióinak bemutatása során Jorgovanka Tabaković hangsúlyozta, hogy a mögöttünk álló kihívásokkal teli időszakban a jegybank sikeresen valósította meg kitűzött céljait. 2023 végére az éves infláció 7,6 százalékra csökkent, a GDP tavaly 2,5 százalékkal nőtt.
