Az megvámolná azokat az importárukat, amelyek gyártása környezetszennyező módon, üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátásával járt. Az integráció ezt a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) keretében tenné meg.

Az Európai Unió vámot vetne ki arra az importárukra, amelyek előállításához nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátottak ki. A labourer works inside an iron factory in Mumbai, India on 23 September 2019. (Photo by Himanshu Bhatt/NurPhoto) (Photo by Himanshu Bhatt / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Az Európai Unió vámot vetne ki arra az importárura, amelynek előállításához nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátottak ki.
Fotó: Himanshu Bhatt / NurPhoto / AFP

Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) hétfőn közzétett jelentése szerint a lépésnek nem sok értelme lenne: egyfelől árthat az ázsiai gazdaságoknak, másfelől nem csökkentené érdemben a környezetszennyezést.  

Mi a CBAM?

Az Európai Unió a mechanizmust azért vezette be, hogy az EU-ba érkező termékekért valaki mindenképpen megfizesse azok karbonlábnyomát, továbbá hogy ösztönözze az ipar zöldítését a harmadik országokban. A rendszer 2023 és 2026 között átmeneti szakaszát éli, a teljes életbe léptetésétől pedig fokozatosan kivezetik az EU kibocsátáskereskedelmi (szén-dioxid-kvóta) rendszerét (ETS) – írja az Európai Bizottság.

A rendszer egyik célja a versenyfeltételek kiegyenlítése azaz, hogy az unión kívüli beszállítók is ugyanakkora árat fizessenek az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt, mint a blokkon belüliek. A CBAM másik célja, hogy a nem uniós gazdaságokat szigorúbb klímapolitikára ösztönözze, ugyanis ha az exportálók bizonyítani tudják, hogy a karbonkibocsátást már megfizettették, akkor az unió csökkenti a kivetett adót – írja a Reuters.

Az üvegházhatású gázok miatt kivetett vám csökkentheti az unióba érkező termékek mennyiségét

Az Ázsiai Fejlesztési Bank modellezése szerint

a CBAM kevesebb mint 0,2 százalékkal csökkentené a globális karbonkibocsátást. A díjak miatt ugyanakkor 0,4 százalékkal csökkenhet az EU-ba irányuló globális Ázsiából pedig mintegy 1,1 százalékkal érkezhet kevesebb áru.

Az intézet jelentése szerint különösen Nyugat- és Délnyugat-Ázsiából, például Indiából csökkenhet az árubehozatal. A szén-dioxid-kibocsátás kismértékű csökkenését azonban gyorsan ellensúlyozná a termelés folyamatos növekedése a térségben. 

Éppen ezért a kibocsátást csökkentő technológiák megosztása hatékonyabb lenne az adókivetésnél.

Foster-McGregor, az ADB közgazdásza szerint a CBAM 2030-ig mintegy 14 milliárd euró bevételt hozhat az uniónak, amiből segíthetnék a fejlődő országok klímapolitikájának finanszírozását.

India már tárgyalt arról, hogy exportadót vet ki azokra a termékekre, amelyekre a CBAM miatt az unió úgyis vámot fizettetne. Kína pedig kiterjeszti a kibocsátáskereskedelmi rendszerét egyes exportágazatokra.

Mindkét ország kritikus az unió mechanizmusával kapcsolatban, Kína figyelmeztette is az integrációt, hogy az éghajlatot ne használja ürügyként kereskedelmi protekcionizmusra.

A karbonvámrendszer még nem éles, de már bírsággal fenyeget

A bevezető fázisával Magyarországon már tavaly októberben életbe lépett karbonvámrendszer az uniós vállalkozásokkal azonos versenypozícióba kényszeríti a harmadik országok azon piaci szereplőit, amelyek az EU-ban előírtnál lazább környezetvédelmi szabályok szerint működnek. A karbonvámrendszer célja azonban ennél sokkal szélesebb körű.