Hogyan segíti a szén-dioxid-kereskedelem Európa mezőgazdaságát?

A szén-dioxid-piacoknak kiemelkedő szerep jut a fenntartható gazdálkodásban és az éghajlatváltozás mérséklésében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében lényeges szerep jut ezeknek a kereskedelmi platformoknak. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit nyerhet Európa mezőgazdasága és a környezet a rendszerrel, valamint hogy annak milyen hátránya van.

Mi a szén-dioxid-piac?

A szén-dioxid-piac egy olyan pénzügyi felület, amelyen kibocsátási egységekkel kereskedhetnek. A vevők itt jogot vesznek bizonyos mennyiségű üvegházhatású gáz, például szén-dioxid előállítására. A vásárlók általában olyan szervezetek, amelyek nem tudják a szükséges mértékben csökkenteni a szénlábnyomukat. Azok, akik ilyet vásárolnak, általában olyan szervezetek, amelyeknek nincs kapacitásuk, befektetésük vagy idejük szénlábnyomuk csökkentésére. Ez gyakran az üzleti tevékenységük természetéből adódik, mint például az acél, a petrolkémiai termékek és a cement, amelyeket nem olyan könnyű dekarbonizálni. Az eladók pedig nagyrészt olyan vállalatok, amelyek a fenntarthatósági céljaiknak megfelelően csökkentik a környezetterhelésüket, így a rájuk vonatkozó, számukra ingyenes kvótájuk egy részét áruba bocsáthatják. 

Ilyen kereskedési felületből típusát tekintve kétféle létezik: önkéntes és megfelelési. A megfelelőségi piacok azok, amelyeket törvény vagy állam rendelt el. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás túllépi azt a szén-dioxid-mennyiséget, amelyet az engedélye alapján kibocsáthat, akkor arra más szereplőktől engedélyt kell vásárolnia, amit szén-dioxid-piacon tehet meg.

Ilyen kibocsátáskereskedelmi rendszer van az Európai Unióban, Kínában és Indiában is.Az utóbbi kettő mára a két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, míg az EU, amely 2005-ben elsőként hozta létre a kereskedelmi platformját, a harmadik legnagyobbnak számít a világon.

Miért előnyös a szén-dioxid-kereskedelem Európa mezőgazdasága szempontjából?

A szén-dioxid-gazdálkodás célja, hogy a lehető legtöbb szenet a talajban és a növényekben tartsa. Európa mezőgazdasága a szén-dioxid megkötésére számos módszert alkalmaz, például a közvetlen talajművelést, a talajtakarást vagy a vetésforgót. Ahogy pedig több szént köt meg a talaj, a gazdálkodók eladhatják a felesleget a kvótájukból. 

A gazdálkodóknak azért is előnyös a kibocsátáscsökkentésre törekedni, mert erre jelentős állami támogatást kaphatnak, és a befektetőket is vonzzák. Sőt, a karbonmegkötő technikákra azért is érdemes átállni, mert az azokkal kapcsolatos bevételek még akkor is  jövedelmet adnak, amikor a terményeladás nem hoz eleget a kasszába. Az így befolyt pénzekből pedig a vállalkozások fejleszteni is tudnak, amivel új munkahelyeket teremtenek.

A karbon talajban való megkötéséért a környezet is hálás lehet: csökkenti az üvegházhatást és ezáltal mérsékeli a klímaváltozást. A szén feldúsulásával a földnek kevesebb műtrágyára van szüksége, ami nagyon kedvező. A földgázzal előállított műtrágya ugyanis rendkívüli módon szennyezi a környezetet. Ezeken kívül pedig a talajéletciklus is meghosszabbodik.

Mi a bökkenő a rendszerben?

Az, hogy a gazdálkodók nehezen férnek hozzá a szén-dioxid-piacokhoz, mert nincs elég szakképzett alkalmazottjuk, aki segíteni tudna nekik a projekt regisztrálásában, fejlesztésében, dokumentálásában vagy auditálásában. Az sem segít, hogy nehezen mérhető, hogy ténylegesen mennyi karbont kötöttek meg egy-egy projekt során, így nehéz kiszámolni, hogy azok mennyi bevételt hoznak a gazdálkodóknak.

Mivel a gazdálkodóknak egységes keretrendszernek kell megfelelniük, az eredmények számos esetben nem tükrözik a valóságot. A mezőgazdaságban ugyanis a szénmegkötés függ a növényfajtáktól, a talajtípustól, az öntözéstől, az ültetési sűrűségtől, a mezőgazdasági gépektől és a trágyázás típusától is.

Mivel tudnák ösztönözni a gazdálkodókat a szén-dioxid-piaci részvételre?

A szektorra szabott, egyszerűsített követelményekkel.

A Save Soil globális mozgalom, amelynek célja a talaj megvédése, ennek ellenére úgy látja, hogy a szén-dioxid-gazdálkodás az elmúlt években jelentősen megnőtt. A további fejlődéshez pedig több innovációt és kutatást javasol, hogy a talaj széntartalmát műholdakon és távérzékelésen keresztül is mérhessék – írta meg az Euronews.