Volodimir Zeleszkij ukrán elnök szeretné elérni, hogy Kijev gazdálkodhasson azzal a pénzösszeggel, amelyet a külföldi kormányok a náluk menedéket kért ukránokra fordítanak. Így ugyanis szerinte el lehetne kerülni, hogy egyesek otthonról és külföldről is kapjanak támogatást.
Fotó: AFP
Csak Németországba 1,1 millió ukrán menekült érkezett. „Köszönjük, hogy támogatják az állampolgárainkat, de néha ezek az emberek önöktől és tőlünk is kapnak támogatást” – nyilatkozta az ARD német televíziócsatornának, amellett érvelve, hogy jobb lenne, ha Ukrajna ellenőrizné a kifizetéseket.
Kettős segélyezés?
„Sokkal jobb lenne, ha Németország azzal támogatná az ukránokat, hogy az ukrán költségvetésbe utalja át ezt a pénzt”, fogalmazott, így azt Kijev oszthatná el „attól függően, hol tartózkodik az érintett személy”. Hangsúlyozta azt is, hogy
a menekültek egy része magával vitte a megtakarításait Ukrajnából, megfosztva ezzel az országot nemcsak az emberektől, hanem pénztől is,
amelyre a háború sújtotta gazdaságnak szüksége van.
A Deutsche Welle emlékeztetett, hogy a 2024-es német költségvetésben hatmilliárd eurót különítettek el azoknak az ukrán menekülteknek, akik dolgozhatnak az országban. (Egy euró 388,9 forint.) Havonta 563 euró juttatást kap mindenki, aki regisztrál egy munkaügyi központban; ezt eddig 700 ezren tették meg. A többiek többnyire gyerekek vagy nyugdíjas korúak, akik más forrásból kapnak támogatást.
Fotó: AFP
Hivatalos adatok szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek mintegy húsz százaléka dolgozik, a többiek segélyből élnek. A menekültek nyolcvan százaléka nem központokban, hanem lakásban lakik. Csak a segély és a lakbér költségei személyenként és havonta 750-850 eurót tesznek ki. Ehhez jönnek még a nyugdíjasok és a gyermekek után járó juttatások, valamint az egészségbiztosítás és a beilleszkedési tanfolyamok költségei.
Ellentmond a német törvényeknek
Margret Böwe, a VdK (Sozialverband Deutschland) társadalmi szervezet előadója szerint a német törvények nem teszik lehetővé Zelenszkij javaslatának teljesítését. „Még a külföldön élő németek sem kapják ezeket a támogatásokat” – mondta a portálnak.
Zelenszkij felvetése ellentétes a németországi szociális juttatási rendszerrel, ami azon alapul, hogy biztosítsa az érintetteknek azt, amire a létminimumhoz szükségük van, például a gyermekeik gondozására és oktatására vagy a bútorok megvásárlására.
Fotó: AFP
Böwe vitatja azt az állítást is, hogy egyesek Ukrajnából és Németországból is kapnak segélyt.
Ha az emberek támogatásért vagy nyugdíjszerű ellátásokért folyamodnak, akkor az illetékes hivatalok ellenőrzik, hogy van-e nyugdíjuk vagy más bevételük Ukrajnából. Ezeket aztán levonják
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy ha az emberek nem kapnak eleget Ukrajnától ahhoz, hogy fenntartsák a létminimumot, akkor Németország pótolja a hiányt.
Sokallják a németek az Ukrajnának nyújtott segítséget
A szövetségi munkaügyi hivatal sem tud róla, hogy ukránok szisztematikusan csalnának a segélyekkel.
Fotó: AFP
Németország rengeteg pénzt költ Ukrajnára, a háború kezdetétől december közepéig 27,8 milliárd eurót fordított Kijev támogatására, ebből 2,4 milliárd euró humanitárius segítség, 17 milliárd katonai és 8,9 milliárd a menekültek ellátása. Németország emellett az tagállamként kiveszi a részét az ukrán költségvetésbe való uniós befizetéseiből is. Kijev a nyugati országok pénzügyi segítségéből fedezi a szociális kiadásainak 80 százalékát.
Változik azonban a németek hozzáállása Ukrajnához. Egy év elején publikált felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 41 százaléka úgy véli, hogy Berlin túl sok segítséget nyújt Kijevnek – ez majdnem kétszer akkora arány, mint 2022 áprilisában volt. Egy tavaly nyári felmérésből pedig az is kiderült, hogy az ukrán menekültek 44 százaléka a háború kimenetelétől függetlenül Németországban akar maradni.
A németek csaknem kétharmada (65 százalék) nem tartja helyesnek a kormánykoalíció menekültpolitikáját, közel fele (48 százalék) szerint a bevándorlás a bűnözés erős növekedéséhez vezet.
