A mesterséges intelligenciákat (AI) üzemeltető adatközpontok akkora mennyiségű áramot fogyasztanak, hogy teljes villamosenergia-hálózatokat tudnak túlterhelni, sok ország miatt szigorúan szabályozná a használatukat. A technológia egyik legkevésbé elbűvölő felhasználási módja – az otthonok és a kereskedelmi épületek energiaszámláinak csökkentése – azonban megszüntethetné az általuk okozott válságot.
Az iparág vezetői úgy vélik, hogy az AI alapjaiban fogja megváltoztatni az életünket, és a rák diagnosztizálásától a reklámkampányok készítéséig számtalan területet át fog alakítani. Egyelőre azonban a technológia nagyon fiatal, és még a legegyszerűbb modellek fejlesztése is rengeteg energiát emészt fel: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint még egy ChatGPT-kérés is közel tízszer több áramot fogyaszt, mint egy hagyományos Google-keresés.
A héten az Arm nevű csiptervező vállalat vezérigazgatója a The Wall Street Journalnek adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül energiát megtakarítani, akkor az AI-adatközpontok 2030-ra Amerika áramfogyasztásának akár 25 százalékát is felemészthetik, szemben a jelenlegi 4 százalékkal.
Ironikus módon azonban a mesterséges intelligencia használata lehet a legjobb módja annak, hogy megtaláljuk az energiamegtakarítás legjobb módszereit.
Ha a technológia képes megoldani az emberiség egyik hétköznapibb problémáját – a légkondicionáló és fűtőberendezések, valamint a világítás energiapazarlását –, az számottevő mértékben csökkentheti az emberiség fogyasztását.
Sorra vesszük, mit lehet, és mit nem lehet tenni a mesterséges intelligencia segítségévelA mesterséges intelligenciával kapcsolatban az a leggyakoribb vélemény, hogy elveszi az emberek munkáját, ezzel számos területen feleslegessé téve a humán munkaerőt. A Bosch csoport szakértői ezzel szemben úgy tartják: az AI nem elveszi, hanem átalakítja az emberek munkáját. |
Az ingatlanok nagymértékben és pazarlóan használják az energiát. Az IEA szerint a lakó- és kereskedelmi épületek üzemeltetése a globális energiafelhasználás 30 százalékát teszi ki, ennek körülbelül egyharmadát pedig nem is használjuk ki rendesen.
Az óriási és globális pazarlás oka, hogy az épületek üzemetetési rendszere elavult: a fűtést és a hűtést csak bekapcsoljuk, és függetlenül attól működnek, hogy már elérték-e az ideális hőmérsékletet, vagy szükség lesz-e a további változtatásra.
Új, mesterséges intelligenciával felszerelt vezérlő rendszerekkel és mérőeszközökkel a következő négy évben 15-25 százalékkal csökkenthetnénk a háztartások energiafogyasztását
– jelentette ki egy múlt havi energetikai konferencián Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója, aki szerint az egyszerű AI-megoldásokkal számtalan más terület működését lehetne leegyszerűsíteni és takarékosabbá tenni.
A mesterséges intelligencia segítségével felismerhető, hogy hol lehet energiát megtakarítani, de emellett azonosíthatják a hibákat, megjósolhatják a jövőbeli karbantartási igényeket vagy beállíthatják az épület működési rendszerét olyan bemeneti adatok alapján, mint az időjárás-előrejelzés és a helyszínen tartózkodó emberek száma.
Az IEA szerint az épületek energiafogyasztása még mindig évente 1 százalékkal nő világszerte. Ahhoz, hogy az ügynökség nettó nullás forgatókönyve szerint haladjunk, az ingatlanok energiaszükségletének 2030-ig 25 százalékkal kell csökkennie.
Ehhez az épületek energiahatékonyságába történő beruházásnak nagyjából meg kellene duplázódnia.
2023-ban az ingatlanok energiatakarékossági intézkedéseire fordított kiadások világszerte elérték a 244 milliárd dollárt, ám ez 4 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben, mivel a magasabb kamatszintek, valamint az alacsonyabb olaj- és gázárak némileg csökkentették a beruházási kedvet.
Az előzetes költségek mégis gyorsan megtérülnek. A meglévő infrastruktúrát nem mindig kell kiszakítani, mivel lehet, hogy csak jobb szoftverre van szükség a kezeléséhez. Az Aspiria, egy kansasi innovációs kutatóintézet például 2019 óta 16 százalékkal csökkentette energiafogyasztását, miután a Schneider Electric segített az épületirányítási rendszer átalakításában. A kezdeti beruházás két év alatt megtérült, a Schneider szerint az éves energiaszámla 1,5 millió dolláros csökkenésének köszönhetően.
Az energiatakarékossági törekvések gyakran figyelmen kívül maradnak, talán azért, mert nem olyan izgalmasak, mint a csillogó, új, tiszta energiával működő infrastruktúra. Az energiahatékonyság azonban sokkal hatékonyabb fegyver, mint a zöld- és megújuló források:
A mesterséges intelligencia biztosan fel fogja turbózni az adatközpontok energiaigényét, de úgy tűnik, hogy ez a megoldás ellensúlyozhatja a növekedést. Az ingatlanok pedig a legkézenfekvőbb helyek az energiatakarékossági törekvések megkezdésére, hiszen itt az emberek a saját bőrükön tapasztalhatják meg, milyen hatásuk van az optimalizált rendszereknek.
A mesterséges intelligencia az energiatermelésben is rendet rakAz AI-t használó rendszerek ahhoz segítik hozzá a kereskedelmi ingatlanok üzemeltetőit, hogy áramfogyasztásuk minél nagyobb részét időzítsék a csúcsidőszakokon kívülre, amikor a villamos energia olcsóbb. |
