Gyakorlatilag szabadon garázdálkodnak a lobbisták az Európai Unióban
Rendszeresen megkerülik a nyilvántartást az Európai Unió különböző intézményeiben tevékenykedő lobbisták, ami jogtalan befolyásoláshoz, tisztességtelen versenyhez és akár korrupcióhoz is vezethet az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint.
A számvevőszék előrebocsátotta, hogy a lobbitevékenység alapvetően nem ördögtől való, hiszen demokratikus eszköz, amely lehetővé teszi szervezeteknek és egyéneknek, hogy részt vegyenek a szakpolitikai és egyéb döntéshozatali folyamatokban. A probléma ott van, hogy ugyan az Európai Bizottság, a parlament és a tanács is csatlakozott az átláthatósági nyilvántartáshoz, ám ezt a lobbisták elkerülik.
A nyilvánosság elől rejtegetett lobbizás megrengeti a közbizalmat
Az említett intézmények 2021-ben megállapodtak abban is, hogy a nyilvántartásba vétel szükséges előfeltétele annak, hogy a lobbisták bizonyos tevékenységeket végezhessenek.
Csakhogy ez a megállapodás nem határoz meg minimumkövetelményeket a végrehajtásra,
hanem lehetővé teszi az intézményeknek, hogy eltérően alkalmazzák, például lazán határozzák meg, hogy mely lobbitevékenységek esetében van szükség erre a nyilvántartásba vételre, vagy hogy a lobbisták miként léphetnek kapcsolatba az intézmények tagjaival és személyzetével.
E kiskapu ékes példája a számvevők szerint a Katargate, hiszen nem vettek nyilvántartásba egy azonosított nem kormányzati szervezetet, ráadásul ez a szervezet 2022 júniusában egyik házigazdája volt egy konferenciának az Európai Parlamentben.
Az uniós átláthatósági nyilvántartást meg kell erősíteni, nehogy papírtigrissé váljon
– mondta Jorg Kristijan Petrovic, az ellenőrzést vezető számvevő. Hozzátette: habár a nyilvántartás hasznos információkkal szolgál a lobbizásról, nem csodaszer. Rengeteg lobbikapcsolat folyhat ugyanis a nyilvánosság elől elrejtve, ami csorbítja az átláthatóságot, és a közbizalomra is hatással van.
A szervezetek harmada az árnyékban dolgozik
A számvevők bírálták azt is, hogy a lobbistákat csak a legmagasabb beosztású személyzettel való találkozás céljából kell nyilvántartásba venni, illetve csak az előre ütemezett találkozókról kell beszámolni. Nem szükséges hivatalos nyilvántartást vezetni a következőkről:
- a spontán találkozókról,
- az e-mail-váltásokról,
- a nem tervezett telefonhívásokról,
- a lobbistáknak nem kell regisztrálniuk a főigazgatói szint alatti munkatársakkal való találkozáskor sem.
Végkövetkeztetésként a számvevők megjegyezték: fennáll annak a kockázata, hogy a harmadik fél által finanszírozott nem kormányzati szervezetek nem fedik fel finanszírozási forrásaikat azt állítva, hogy csak saját érdekeiket vagy tagjaik kollektív érdekeit képviselik – a nyilvántartásba vett nem kormányzati szervezetek egyharmada esetében ez így történik.
Több mint kétszer annyian vannak a lobbisták, mint 2012-ben
Az EU-s átláthatósági nyilvántartásban szereplő lobbisták száma a 2012-es létrehozása óta 5500-ról 2024-re mintegy 12 500-ra nőtt. A regisztráció önkéntes, ráadásul
az európai ombudsman nemrégiben hivatali visszásságot állapított meg a titkárság részéről is,
amelyet a tanács, a bizottság és a parlament által közösen működtetett, mivel nem folytatott érdemi vizsgálatokat.
Egyébként 2019-ben már vizsgálták, hogy jól működnek-e az etikai keretrendszerek, és különjelentésükben arra jutottak a számvevők, hogy az ellenőrzött intézmények nagyrészt megfelelő etikai keretrendszereket vezettek be, de volna min javítani, például a tagállamok tanácsi képviselőinek munkáját egyáltalán nem szabályozza közös uniós etikai keretrendszer.
A számvevők legutóbb a szakmai gyakorlatokat, előtte a közlekedésbiztonságot vizsgálták, és egyikről sem voltak jó véleménnyel.
