Halad a közlekedés biztonságosabbá tételével az (EU), csak nem elég hatékonyan, így pedig rózsaszín álomnak tűnik, hogy 2050-ben már senki se haljon meg az utakon. Romániában a legrosszabb a helyzet.
Fotó: Shutterstock
Legfrissebb jelentésében úgy fogalmaz az Európai Számvevőszék, hogy ha nem tesznek további erőfeszítéseket, az EU és a tagállamok nem fogják teljesíteni azt a nagyra törő közös célt, hogy közép-, illetve hosszú távon felére, majd fokozatosan nullára csökkentsék a közlekedési balesetek miatti halálozások és súlyos sérülések számát.
Messze a nagy célterv
Az persze jó, hogy a világon Európában a legalacsonyabb a halálos közúti balesetek aránya, ráadásul 2000 óta jelentősen, 2010 és 2020 között például 36 százalékkal csökkent a közúti halálozások száma, de ez az arány még így is messze elmarad a tervezett 50 százalékos csökkentéstől.
Az Európai Unió sok eredményt elért már a közlekedésbiztonság terén, de még mindig túl sokan veszítik életüket az utakon
– kezdte Eva Lindström, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: a jelenlegi ütemmel nem fogjuk tudni elérni a célt, hogy még ebben az évtizedben felére csökkenjen a halálos balesetek száma.
A célkitűzések megvalósítását az is nehezíti, hogy a már jónak mondható teljesítményszinthez képest egyre nehezebb látványos javulást elérni: 2030-ra a halálesetek száma várhatóan csak negyedével csökken majd 2019-hez képest, amikor 22 800 ember vesztette életét az EU-s közutakon – a terv ennek a számnak a megfelezése volt.
Fotó: Shutterstock
A veszélyeztetett úthasználók (főleg a gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok) esetében különösen nagy a kockázat: a halálos kimenetelű közúti balesetek legnagyobb arányban őket (közel 50%), illetve az autóban utazókat (45%) érintik. A becslések szerint minden halálesetre még öt súlyos sérülés is jut.
Romániában a legrosszabb
2022-ben, másképpen az utolsó esztendőben, amelyre nézve rendelkezésre állnak teljes statisztikai adatok, 20 640 fő vesztette életét az EU útjain. Egymillió lakosra vetítve átlagosan 46 fő hunyt el közúti balesetben: ez az arány Svédországban volt a legalacsonyabb (22 fő), Romániában a legmagasabb (86 fő).
2014 és 2020 között az EU mintegy 6,7 milliárd eurót (2659 milliárd forintot) biztosított közlekedésbiztonsági projektekre.
A legtöbb halálos baleset helyszínéül szolgáló infrastruktúrákra, például a városi területekre, a kerékpárutakra és a nem elsődleges utakra azonban nem vonatkozik EU-s szabályozás, ezek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Viszont a tagállamok nem egyformán fejlettek a közúti közlekedésbiztonság szabályozása terén sem, ráadásul amikor becslést adnak a projektek gazdasági előnyeiről, jelentősen eltérő értéket tulajdonítanak az emberi életnek.
A számvevőszék szerint különös, hogy a közlekedésbiztonságot nem vették figyelembe kiemelt szempontként az annak javítását célzó projektek kiválasztásakor, ezáltal más prioritásokkal, például a környezetbarátabb közlekedéssel is versenyeznie kellett. A kiválasztási kritériumok gyakran nem is a baleseti csomópontokra irányultak és mivel a közúti közlekedésbiztonság EU-s finanszírozása az elkövetkező években csökkenhet, még fontosabb lesz, hogy a lehető legjobban, minél több élet megmentésére használják fel.
Az Európai Bizottság nem figyel eléggé
A halálos balesetek és a súlyos sérülések megelőzése érdekében az Európai Bizottság (EB) többrétegű megközelítést fogadott el, nevezetesen a nyolc pilléren alapuló, ún. EU-s biztonságos rendszert, ebbe tartoznak a következő fő pillérek:
- járműbiztonság,
- közúti infrastruktúra,
- úthasználat.
A számvevők megerősítették, hogy a megközelítés mindenre kiterjed, de hiányosságokra is rámutattak. Ilyen például, hogy az EB nem követi nyomon elég hatékonyan a tagállamok teljesítményét, emellett az EU-s intézkedések sem fednek le minden kockázati területet, például a sebességet, amely az ittas vezetés, a biztonsági öv bekapcsolásának mellőzése és a figyelmetlen vezetés mellett a balesetek egyik fő oka.
Az Európai Számvevőszék a közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt negyedévben jelentett arról is, hogy elbukott az árufuvarozás zöldítésének programja, hogy nem kellene annyit utaztatni az állatokat és hogy képtelenek vagyunk lemondani a kamionokról.
