Árnyékflotta: nemcsak veszélyes és követhetetlen, de a környezetnek is óriási terhelést jelent
Az árnyékflotta környezetterhelése akkora, hogy az egész iparág környezetszennyezés-csökkentési erőfeszítéseit feleslegessé teszi, azaz hiába igyekszik a szektor mérsékelni a károsanyag-kibocsátását, ez nem látszik a teljes adatokon.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy ez abban az időszakban történik, amikor egyre nagyobb a nyomás a hajózási ágazaton, hogy csökkentse károsanyag-kibocsátását.
Terjed az árnyékflotta
Nagy kihívás a hatóságok számára az árnyékflotta, ugyanis a tankerek mozgását és legénységét nehéz nyomon követni, nem is beszélve a biztosítások hiányáról.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a hajósokat semmi sem ösztönzi igazán a szabályok betartására.
Ez ugyanis olyan költségnövekedést okozna, amit képtelenség lenne kigazdálkodni, illetve fény derülne arra, hogy valójában kik a megrendelőik.
Egyre több olyan hajót látunk, amelyek kijátsszák a szankciókat, és nem szerepelnek a nyugati regiszterekben
– mondta a Lloyd’s List Intelligence tengerészeti adatcsoport vezető elemzője. Michelle Wiese Bockmann szerint az árnyékflotta módszerei is egyre kifinomultabbak.
Sok esetben a veszélyes olajat átszivattyúzzák egyik hajóról a másikra, ami önmagában is kockázatot jelent.
A kikötői ellenőrzések elkerülése érdekében átírják a hajóazonosító számokat, a tankerek meghamisítják a pozíciójukat, illetve a legalacsonyabb szintű felügyelettel rendelkező ország zászlaja alatt hajóznak.
A Lloyd’s List Intelligence becslése szerint az árnyékflotta most 630 hajót számlál, az egy évvel ezelőtti 530 után, ami most a globális tankerflotta 14,5 százalékát teszi ki. Ugyanakkor más becslések 800 hajós árnyékflottáról szólnak. A Lloyd’s becslése szerint a háború előtt az árnyékflotta 250 hajóból álhatott.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a hajók nagy veszélyt jelentenek a környezetre, és a szankciók sem érnek sokat, valamint a 60 dolláros orosz olajársapka sem hozza meg a várt hatást.
De mi a szabály?
Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) által elfogadott,
egyezmény értelmében a hajóknak át kell állniuk az alacsony kéntartalmú üzemanyagra, az évtizedek óta használt magasabb kéntartalmúról.
Az IMO akár pénzbírságot is kiszabhat, vagy a hajókat fel is tartóztathatja az előírások áthágása miatt. Áprilisban már elvben szigorítottak az ellenőrzésen, és emelték a bírságokat is.
Az IMO szabályai szerint a hajók csak akkor égethetnek el magas kéntartalmú üzemanyagot, ha rendelkeznek kipufogógáz-tisztító rendszerrel – viszonylag könnyen el lehet képzelni, hogy az árnyékflotta hajóinak mekkora része van felszerelve ilyen rendszerrel.
Az viszont biztos, hogy a beolvasztás előtti tankerek a 20 százalékkal olcsóbb, magas kéntartalmú gázolajat használják.
A Reuters forrásai szerint
Oroszországban bizonyosan a lehető legolcsóbb gázolajfajtát tankolják, tehát megsértik az IMO határértékét.
Hatósági intézkedések
Európában és Ázsiában a kikötői hatóságok legalább 10 hajót vettek őrizetbe 2024 első öt hónapjában. A 10 tankerből 9 korábban Oroszországban tankolt.
Az arányok javulására nem lehet számítani, ugyanis Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Fehéroroszország, azaz az Eurázsiai Gazdasági Unió megállapodott abban, hogy 2026 végéig folytatják a magas kéntartalmú dízel használatát.
Irán sem kivétel
A források szerint Irán szintén magas kéntartalmú gázolajat szállító hajókat indított el, ugyanis a Casinova tanker ilyen dízelolajat rakodott be az iráni Bandar Imám Khomeini kikötőben az elmúlt hónapokban. Ezt később átszállította a dél-iraki Basra horgonyzóhely környékén várakozó kisebb hajókra. A Casinovát biztosító West P&I közölte, hogy a szerződés felbontása folyamatban van. Egyúttal azt is közölték, hogy elkötelezettek az Egyesült Államok és az ENSZ szankciórendszerének való megfelelés mellett.
