Nemzetközi gazdaság

Az igazi bűnös – a hajózás brutális mennyiségű szén-dioxidot juttat a levegőbe

A század közepére a globális hajózási iparnak is el kellene érnie a nettó zéró kibocsátást.

Nagy változások várhatók a hajózásban, ugyanis ha nem egészen három évtized alatt valóban megszüntetik a szektor károsanyag-kibocsátását, ahhoz igen látványos intézkedésekre van szükség. A globális hajózás ma a teljes szén-dioxid-kibocsátás 3 százalékáért felelős, és még a gázolajnál is rosszabb minőségű tüzelőanyagokkal működik – írja a Bloomberg. 

France, Herault, Sete, Commercial port, departure of a polluting cargo ship with a smoke plume (Photo by DEGAS Jean-Pierre / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)
Hihetetlen mennyiségű káros anyagot juttat a levegőbe a hajózás / Fotó: AFP

 

Vészjelzést küldött a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet

A globális hajózás szakmai szervezete szerint 

a több mint 80 százalékát változatlanul a hajózás bonyolítja, ami 2018-ban egymilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátással járt.  

Vannak innovatív megoldások: ma már az új hajók többsége metanollal is működik, és robotokkal igyekeznek megtisztítani a hajók fenekét, hogy csökkentsék a lerakódott algák mennyiségét.
A helyzetet most tovább nehezíti, hogy a vörös-tengeri húszi támadások miatt a világkereskedelem gerince jókora kitérőre kényszerül: miután nem tudja megközelíteni a Szuezi-csatornát, Afrika megkerülésével jut el az európai partokhoz. Nyilván ennek a váratlan kitérőnek sok más egyéb mellett környezeti hatásai is vannak, a

hajók sok millió tonna szén-dioxiddal többet juttatnak a légkörbe annál, mint ha a legrövidebb utat használnák Ázsiából nyugat felé. 

De az Oroszországgal szembeni szankciók és a Panama-csatorna alacsony vízállása is nehezíti a helyzetet. 
A szankciók nemcsak hosszabb utakra kényszerítik a hajókat, hanem az orosz olajra kivetett embargó miatt az „árnyékflotta” igen rossz állapotú hajókban viszi a fekete aranyat a fő felvevőpiacai irányába, Kínába és Indiába. Nyilvánvaló, hogy

a szétszerelés előtt álló, leselejtezett monstrumok esetén a környezetvédelem és a kibocsátáscsökkentés az, amire utoljára gondol a – sokszor lekövethetetlen – üzemeltető.

De a legfontosabb: a hajók igen rossz állapota miatt a hajótörés és a vizek olajszennyezése is fenyeget, ami eddig szerencsére nem történt meg.

Árnyékflotta – totálkáros roncsok / Fotó: AFP

 

Metanol – a jelölt

A versenyképes ár mellett a potenciálisan uralkodó 

üzemanyagnak elég „erősnek” kell lennie ahhoz, hogy elhajtsa a gigantikus hajókat, még viharos időben is a nyílt tengeren.

A metanol az egyik lehetséges jelölt, ugyanis égése tiszta, azaz jócskán lecsökkenne használatával a károsanyag-kibocsátás. A hajózási társaságok már „nyitottak is” a metanol irányába: a Maersk teszt jelleggel már használ metanolt. A mezőgazdasági alapanyagokból és zöldhidrogénből előállított üzemanyag folyékony, jól tárolható. Hátránya, hogy égetésekor kisebb energia szabadul fel, mint a fosszilis olaj használatakor, és korlátozott mennyiség áll rendelkezésre belőle.

Ammónia – a mérgező barát

A gáz égetése ugyan egyáltalán nem bocsát ki szén-dioxidot, de erősen mérgező a tengeri élővilágra és az emberre is. Földgáz használatával is elő lehet állítani, nagy előnye, hogy a már használatban lévő motorok meghajtására is használható. Az ugyanakkor tény, hogy ha a hajózás ammóniát használna, akkor nem jutna belőle a többi közlekedési ágnak, ami bizonyára feszültséghez vezetne.

Cseppfolyós földgáz – a régi szerelem

Kevesebbet beszélünk róla, de cseppfolyós földgázzal, azaz LNG-vel is meg lehet hajtani a hajókat. Ezt már tesztjelleggel használják is, előnye, hogy elterjedt, de – miután fosszilis tüzelőanyag –, csupán nagyjából 20 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

Történt előrelépés

Maguk a cégek is érzik az átalakulás szükségét, és különböző módon ugyan, de lépkednek a megoldás irányába. Azt persze nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, hogy a tavaly 

megrendelt hajók fele képes alternatív üzemanyagot használni az olajon kívül. 

Míg a legtöbben az LNG felé nyitnak, a Maersk metanolmeghajtású hajókat rendelt. Ám ezek az intézkedések még csak enyhe tapogatózásnak nevezhetők, ugyanis tavaly 30 cégből 29 nem érte el az IMO, azaz a Globális Tengerészeti Szervezet célkitűzéseit.  
A hajózás pedig előbb-utóbb kényszerhelyzetbe kerül: a nagy ügyfelek, az Amazon és az IKEA pályázatot írt ki a nullakibocsátású üzemanyagokat használó konténeres szállítási szolgáltatások igénybevételére, ezeket rendre a Hapag-Lloyd nyerte meg. 
Emellett jövőre lép hatályba az tengerészeti szabályozása, amely hasonló kibocsátáscsökkentést ír elő, mint a blokk országaira általában, és Washingtonban is sorra nyújtják be a törvényjavaslatokat a hajózásból származó  szennyezés csökkentésére.

 

 

 

világkereskedelem hajózás károsanyag kibocsátás árnyékflotta tengerészeti szervezet
Kapcsolódó cikkek