Kína szórja a pénzt katonai ereje fitogtatására
Kína 15,3 milliárd dollárt, a védelmi költségvetésének a 7 százalékát fordította tavaly a Csendes-óceán nyugati térségében végzett hadgyakorlatokra – derült ki egy eddig nem publikált tajvani becslésből. Ez is mutatja, milyen jelentős a kínai aktivitás a sziget és a szomszédai körül.
A kutatást a tajvani fegyveres erők végezte, és a Reuters számolt be róla. A hírügynökség szerint ritka betekintést nyújt Kína védelmi kiadásainak egy aprócska szeletébe.
Egyesítés és területi viták
Kína az ország részének tekinti Tajvant, és az utóbbi időben folyamatosan élesedik a helyzet. Hszi Csin-ping elnök már nem beszél békés egyesítésről, és amerikai szakértők szerint a kínai hadsereg 2027-ben készen áll majd a sziget megtámadására.
Pekingnek emellett több térségbeli országgal is vannak területi vitái. Egy neve elhallgatását kérő, a kutatást ismerő magas rangú tajvani tisztviselő szerint a kínai katonai erőforrások elosztása nyilvánvalóvá teszi, mennyire fontos Peking számára a Japán délnyugati részétől Indonéziáig húzódó úgynevezett „Első szigetlánc” nyugati tagjainak a megszerzése.
A tajvani és a kínai védelmi minisztérium nem kommentálta a becslést a Reuters megkeresésére.
Csang Jo-hszia tábornok, Kína legfőbb nemzetvédelmi szervezete, a Központi Katonai Bizottság alelnöke azonban még áprilisban – az Egyesült Államok régióbeli jelenlétére utalva – azt mondta, hogy a tenger nem válhat olyan színtérré, ahol országok „ágyúnaszád-izmaikat” feszíthetik.
Folyamatosan nő a kínai védelmi költségvetés
Az adatokat a tajvani védelmi tárca gyűjtötte a hírszerzéstől, és megbecsülte, mennyibe kerülhetett tavaly a kínai haditengerészet és légierő tevékenységének finanszírozása a Pohaj-tengeren, a Kelet-kínai-tengeren, a Tajvani-szorosban, a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati részén.
Az állagmegóvással és a katonák fizetésével együtt 110 milliárd jüanos végösszeg jött ki – ez 15,3 milliárd dollár. (Egy jüan 49,5 forint.)
Ez a tavalyi tajvani védelmi költségvetés 85 százaléka, az 1550 milliárdos kínai védelmi költségvetésnek azonban csupán a 7 százalékát teszi ki.
A katonai kiadások pedig az idén tovább, 1670 milliárd jüanra nőttek, de nemzetközi elemzők szerint Peking a hivatalosan bevallottnál is jóval többet költ a hadseregre.
Kína mellett az Egyesült Államok is egyre több hadgyakorlatot tart Ázsiában, de arról nincsen adat, hogy ezek tavaly mekkora összeget emésztettek fel. Azt lehet csak pontosan tudni, hogy a Pentagon jövőre 9,9 milliárd dollárt javasolt az úgynevezett „csendes-óceáni elrettentési kezdeményezésre”, amelyet kimondottan azért hoztak létre, hogy ellensúlyozzák Kína katonai megerősödését és fokozzák az amerikai jelenlétet a térségben.
Folyamatosan fenyegetik Tajvant
Az utóbbi években egyre több kínai hadgyakorlatot hajtanak végre Tajvan körül. A jelentés szerint 2023-ban kínai repülőgépek, köztük J–10-es vadászgépek, H–6-os bombázók és drónok több mint 9200 repülést hajtottak végre a térségben, mintegy 29 ezer repülési órát teljesítettek.
A kínai haditengerészet hajói – köztük repülőgép-hordozók és rombolók – több mint 1,7 millió munkaórát töltöttek a sziget körüli vizeken, misszióik idejének 40 százalékát a Dél-kínai-tengeren, 20 százalékát a Japánnal és Dél-Koreával határos Kelet-kínai-tengeren, 15 százalékát a Tajvani-szorosban.
Idén pedig tovább fokozódott a helyzet, eddig már 1700 kínai katonai repülőgép hatolt be a tajvani légvédelmi azonosító zónába – több mint tavaly összesen.
