Lassan a lazacról is le kell mondanunk: a klímaváltozás tizedeli az egyik legkedveltebb halfajtát
A zord tél és a szokatlanul magas nyári hőmérsékletek megnehezítik a norvég tenyésztők munkáját, akiknek az elmúlt hónapokban rekordméretű halpusztulással kellett szembenézniük. A klímaváltozás pedig tovább ronthat a helyzeten, tönkretéve a lazacok természetes élőhelyeit, és tovább drágítva a mesterséges tenyésztésüket.
A Norvég Állatorvosi Intézet szerint az El Nino – egy olyan éghajlati jelenség, amely az egész bolygón megemeli a hőmérsékletet –, a szokatlanul fagyos tél és a medúzatámadások jelentős megugrása miatt a halpusztulás idén eddig 16,7 százalékos rekordot ért el.
Az idei év eddig a tökéletes katasztrófát hozta az ágazat számára, a termelők pedig most kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni az átalakuló időjárási tényezőkhöz
– mondta Philip Scrase, a Carnegie elemzője a Reutersnek, aki szerint a tenyésztés jócskán megdrágulhat a halállomány csökkenése és a fejlesztésekkel járó költségek miatt.
Szereti a lazacot? Van egy rossz hírünk…Újra kinyitottak az éttermek, az időjárás viszont nem volt kedvező, így a norvég adatok szerint a friss lazac ára egy év alatt megduplázódott. |
Norvégia – a tenyésztett atlanti-óceáni lazac legnagyobb termelője, amely a világpiac 50 százalékát adja – a nehéz első fél év után gyógyulást remél őszre.
A nyáron lecsapó rekordmagas hőmérsékletek, az ezzel járó melegebb vizek és a bennük élő paraziták gyorsabb terjedése azonban megnehezíti ezt. A lazacok védelme érdekében több halászvállalat, például a Leroy Seafood, az elmúlt években kénytelen volt mélytengeri ketrecek kitelepítésével külön tartani a halrajokat, ezzel fékezve a súlyosabb betegségek terjedését.
A tengeri paraziták és fertőzések ellen vakcinákat használunk, ám ezek gyakran túlstresszelik a halakat, ami szintén veszélyes a jólétükre és az egészséges növekedésükre
– jelezte Alexander Aukner, a DNB elemzője. A tenyésztőknek emellett a fiatalabb halakat hosszabb ideig kell szárazföldi létesítményekben tartaniuk, hogy megvédjék őket a zord éghajlati viszonyoktól, bár ez nem javítja az elhullási arányt.
Pánik a lazacpiacon
A lazac exportja Norvégia éves GDP-jének mintegy 2 százalékát teszi ki – a Norvég Tengeriélelmiszer-tanács szerint tavaly például 1,2 millió tonnát exportáltak 11,2 milliárd dollár értékben.
Az iparág hírnevének védelme érdekében ezért Norvégia idén megtiltotta a gyenge minőségű lazacnak minősített, sérült halak exportját.
Ez arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy fokozzák az alacsony minőségű lazac hazai feldolgozását prémiumtermékekké, például filévé vagy füstölt áruvá, amelyeket legálisan tudnak külföldön értékesíteni.
A tilalom előtt a feldolgozatlan hal a vámkorlátokat megkerülve jutott el az európai piacokra, most azonban a gazdáknak a felesleges, sérült halakat árengedménnyel kell eladniuk a feldolgozóknak
– mondta Scrase. A filézési kapacitással rendelkezőknek, mint például a SalMar, eközben a nagyobb mennyiségek kezeléséhez szükséges munkaerő hiánya miatt nem hatékonyak a létesítményeik.
A gazdálkodók erőfeszítései ellenére az elemzők kételkednek abban, hogy az ágazat képes lesz fenntartani a betakarítási mennyiségeket. A SalMar az év elején csökkentette 2024-es mennyiségi előrejelzését, míg más fontos szereplők is a halászat visszaesésére figyelmeztettek.
Tovább srófolják a norvégok a lazacadót: a tengeri élővilágot is védenék a lépésselTetemes további adóterhet vetne ki a norvég kormány a lazactenyésztésben érdekelt vállalkozásokra, részben a tengeri élővilág hatékonyabb védelmét is elősegítve ezzel. A terv természetesen nem aratott osztatlan sikert. |
Pokoli nehézségek várnak Oroszországra: Putyin megjósolta, hogy mikor lehet vége – Magyarországon is ott van, amit az egész világ akar
Etetni kell az éhes szájat: sorra nyitják újra a régieket és 2009 óta először új atomerőművet épít Japán – Amerikát is bevenné a szigetország
