Kína már ebben is előretör, átrendezi a globális légi közlekedést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kínai légitársaságok egyre nagyobb piaci részesedést szereznek a nemzetközi utasforgalomban. A kínaiak ugyanis a pandémia óta olyan keveset utaznak határon túlra, hogy a nyugati légitársaságoknak nem éri meg annyi járatot üzemeltetniük az ázsiai államba, mint tették korábban.
A tendenciát erősíti az is, hogy a feltartóztathatatlanul emelkedő költségek még nagyobb súllyal jelentkeznek a külföldi cégeknél, amióta a repülőgépeik kikerülik az orosz légteret vagy biztonsági megfontolásból, vagy kormányzati utasításra, vagy egyszerűen azért, mert ki vannak tiltva onnan az orosz–ukrán háború szankciós adok-kapokja miatt.
Ráadásul mivel a kínai légitársaságok továbbra is átrepülnek Oroszország felett, jelentős versenyelőnyt szereznek a riválisaikkal szemben a légi közlekedésben.
Általánosságban a kínai fuvarozók költségei 30 százalékkal kisebbek a nemzetközi versenytársaikénál
– mutatott rá John Grant, az OAG utazási adatszolgáltató cég elemzője a Reutersnek.
Mely légi közlekedési szereplők jelentettek be leépítést a kínai járataikban?
A Flightradar24 járatkövető oldal adatai szerint a British Airways Peking–London járatának útideje akár 2 órával is hosszabb, mint amennyi idő alatt a China Southern utasszállítója megteszi a két város közötti távot.
Ezután talán nem meglepő, hogy a brit légitársaság bejelentette: üzleti okokból október végétől egy évre leállítja a Londonból Pekingbe és Hongkongba tartó járatait. A Virgin Atlantic is megszünteti a London–Sanghaj járatát a hosszabb repülési idő miatt. Az ausztrál Qantas a félig üres gépekre és a kínai utazások iránti alacsony keresletre hivatkozva már a nyáron felfüggesztette a Sydney–Sanghaj járatait.
A United Airlines is közölte, hogy átcsoportosította kapacitásait az ázsiai–csendes-óceáni térség más részeire, mivel „drámaian” csökken a kínai utazási kereslet A Royal Brunei Airlines ázsiai légitársaság pedig piaci feltételekkel indokolta, hogy megszünteti a közvetlen összeköttetést a szultánság és Peking között.
A koronavírus-járvány óta megfigyelhető, hogy a nyugati légitársaságok egyre kevesebb járatot indítanak Kínába, míg a kínaiak egyre többet a tengerentúlra.
A kínai légitársaságok a globális légi közlekedésből kivett részesedése már meghaladja a Covid–19 előtti szintet.
A kínai légitársaságok, köztük
- a China Southern,
- a China Eastern
- és az Air China
az öt évvel ezelőtti nemzetközi járatainak 90 százalékát üzemeltették júliusban. Ezzel szemben a külföldi vállalatok a pandémia előtti járatainak csupán a 60 százalékát építették vissza kínai relációban.
Ebben benne van az is, hogy a dél-amerikai légitársaságok kevesebb, míg a közel-keleti cégek több járatot indítanak Kínába – derült ki a Cirium iparági elemzőcég adataiból. Kína egyre szorosabb kapcsolatot épít a közel-keleti országokkal, ami megmagyarázza, hogy miért vált erősebbé az onnan érkező utasforgalom.
Júliusban 23 százalékkal kevesebb járat indult Kínából, mint 2019 júliusában.
Ennek az az oka, hogy a kínai fogyasztói bizalom megcsappant és az emberek inkább a megtakarításaikra, mint az utazásokra koncentrálnak, de politikai viták is nehezítik a helyzetet.
Határvita miatt például az indiai–kínai légi összeköttetés szünetel, az Egyesült Államokkal pedig 2020-ban megszűnt egy kulcsfontosságú, kétoldalú utazási megállapodás, aminek következtében mintegy ötödére csökkent a légi járatok sűrűsége a 2019-eshez képest.
