Kínának beletört a bicskája az Nvidia-rivális felépítésébe
Az Egyesült Államok által az elmúlt években kirótt szankciók, valamint az Nvidia piaci dominanciája miatt Peking számára egyre sürgősebb, hogy kiépítse a kínai csipgyártást, amelynek termékei versenyezni tudnak nyugati társaikkal. Ebben azonban az ázsiai nagyhatalom még óriási állami befektetések mellett is kudarcot vallott.
Miután az amerikai kormány 2022-ben korlátozásokat vezetett be a legfejlettebb csipek Kínába való exportjára, tavaly pedig ezeket a szankciókat tovább szigorította, Peking fontos cél tűzött ki a technológiai vállalatai elé: utol kell érniük nyugati versenytársaikat.
A fejlett félvezetők nélkül ugyanis az ázsiai nagyhatalom számára gyakorlatilag lehetetlenné válna a mesterséges intelligenciák vagy a modern katonai technológiák fejlesztése, amelyekben Kína kétségbeesetten próbálja utolérni az Egyesült Államokat, legnagyobb kereskedelmi riválisát.
A CNBC által megkérdezett iparági szakértők szerint azonban közel két év és százmilliárdok elköltése után Peking még mindig jobban jár az amerikai csipek illegális beszállításával.
A Huawei, az Alibaba és a Baidu óriáscégek, valamint a Biren Technology és az Enflame startupok elméletileg mind fel vannak szerelve ahhoz, hogy versenyképes termékeket gyártsanak a félvezetőpiacra, és az AI-fejlesztésben is stabilan követik nyugati társaikat.
Kína közel 50 milliárd dollárt önt a csipgyártás fejlesztésébe
Az új források bevonásával Peking az ország félvezetőiparát 2030-ra kívánja felzárkóztatni a nemzetközi élmezőnybe. Ezért elsősorban a csipgyártásba, -tervezésbe, a gyártóberendezésekbe és a szükséges alapanyagok beszerzésébe pumpálják a pénzt.
Valójában azonban messze le vannak maradva az Nvidia mögött, de még az Intellel és az AMD-vel is alig tudnak versenyezni.
Sárba ragadt a kínai csipipar
Wei Sun, a Counterpoint Research vezető elemzője szerint a kínai cégek legnagyobb kihívása, hogy súlyos hiány van technológiai szakemberekből, akik közül a tapasztaltabb, képzettebb vagy tehetségesebb fejlesztők mind nyugati vállalatokhoz mennek dolgozni a jobb megélhetés reményében.
Aki pedig ott marad, annak súlyos eszközhiánnyal kell szembenéznie, mivel
- az amerikai szankciók nemcsak a csipek, hanem
- azok gyártósorainak exportját is feketelistára tették.
- Ebben pedig szövetségeseik is követték a példájukat, Japántól kezdve Tajvanon át egészen Hollandiáig.
A tajvani TSMC, a világ legnagyobb csipgyártójának elvesztése különösen nagy veszteség volt a kínai technológiai cégek számára, amelyek korábban csak a tervezést végezték el házon belül, a megrendeléseket pedig más – gyakran külföldi – vállalatokra bízták rá.
A hazai gyártók közül egyedül az SMIC tudná átvenni a tajvani óriás helyét, ez azonban a hirtelen megugró kereslet és a tömeges megrendelések miatt közel egyéves lemaradásban van a félvezetőgyártásban. Ráadásul ez a vállalat is eszköz- és alkatrészhiányban szenved.
A kínai vállalatok addig nem tudnak versenyre kelni nyugati társaikkal, amíg az ellátási láncok és a munkaerő-problémáik meg nem oldódnak. S bár láttunk meglepetéseket, például a Huawei szupercsipjeiben, ezek az előretörések egyre ritkábbak lesznek
– figyelmeztetett Sun, ki szerint az ázsiai országban az AI-infrastruktúra hiánya is gondot fog okozni, mivel a fejlesztők a zárt kínai interneten nem tudnak szabadon kommunikálni.
Új szupercsipekkel foglalná vissza a kínai piacot az Nvidia
Még el sem kezdődött a Blackwell-csipek forgalmazása, hamarosan megérkezhet az utódjuk is. Két éve az Nvidia bevételeinek 26 százaléka a kínai piacról származott, a technológiai óriás most ezt a piaci részesedést akarja visszaszerezni.
Ajánlott videók
Szerződésszegésre kényszerítené Magyarországot az orosz gáz vásárlásának uniós betiltása
