Nvidia–Huawei-csipcsata robbant ki Kínában

A kínai cégek vonakodnak megvásárolni az Nvidia új félvezetőit, és inkább hazai alternatívát választják: csupán öt állami vállalat tárgyal beszerzésről az amerikai csipgyártóval, míg a Huawei tucatnyi vállalkozással egyeztet. Névtelenséget kérő források szerint az Nvidia 10 százalékos árengedményt kínál, hogy felpörgesse az eladásokat – írja a Reuters.

A vállalat a kínai–amerikai kereskedelmi háború miatt nem adhatja el a csúcskategóriás félvezetőit a kínai cégeknek, de Amerika harmadik legnagyobb tőzsdecége nem szívesen mondana le a piacról. Ugyanis a távol-keleti ország adta az Nvidia bevételeinek 17 százalékát, és elemzők szerint Kína globális részesedése a mesterséges intelligencia (MI) terén 2035-re meghaladhatja a 30 százalékot is.

Éppen ezért az Nvidia az amerikai exportszabályoknak megfelelőlen kifejlesztett három, kifejezetten a kínai piacra szánt „lebutított” csipet (H20, L20, L2), ám eközben a helyi vállalatok sem tétlenkedtek. A Huawei kezdetben megszenvedte az amerikai szankciókat, azonban a cég idén nyáron mindenkit meglepett, amikor kiderült, hogy helyben készült alkatrészekkel semlegesítette a büntetőintézkedéseket.

A vállalat csiptervezési egysége, a HiSilicon is visszanyerte erejét: a biztonsági kamerákhoz szállított félvezetők után szintet lépett, s a mesterséges intelligencia futtatásához szükséges csipeket is fejleszt. A vállalat legerősebb eszközének az Ascend 910B számít, amely egyes mérések szerint meghaladja az Nvidia H20 képességét, a jövőben pedig tovább nyílhat az olló a versenytársak között.

Bár a két tech óriás csatáját az ár és a teljesítmény dönti el, viszont az idő és a politika az Nvidia ellen dolgozik, ugyanis a Huawei a következő években nagyobb teljesítményű félvezetőket dobhat a piacra, míg amerikai riválisa a szankciók miatt ezt nem teheti meg. 

Ha Washington szigorítja a büntetőintézkedéseket, akkor borítékolható az Nvidia piacvesztése, viszont a geopolitikai feszültségek enyhülése jól jönne a cégnek.

Miért olyan fontos az Nvidia?

A vállalat az elmúlt harminc évben a modern videókártya-gyártás királyává vált, a mesterséges intelligencia térnyerése pedig végérvényesen bebetonozta a dominanciáját: a ChatGPT bemutatása után felerősödött az MI körüli felhajtás, és az Nvidia GPU-i lettek a technológiai vállalatok legkeresettebb árucikkei. 

Az Nvidia napjainkban a gépi tanulás globális piacának több mint 90 százalékát uralja, ami azt jelenti, hogy a fejlesztők is célzottan a vállalat termékeire írják MI-szoftvereiket. A cég a nyáron csatlakozott az eddig mindösszesen négy technológiai vállalatot számláló elitklubhoz, amely az ezermilliárd dollár feletti piaci értékű vállalkozásokat tömöríti.

Az Nvidia-részvények 1999-ben még 12 dollárt értek, mára azonban az áruk meghaladta az ezer dollárt. A tőzsdei ralival a cég vezérigazgatója, Jensen Huang is jól járt. Huang 1993-ban társalapítója volt a csipgyártónak, vagyona nagy részét pedig az Nvidia 3,5 százalékos részesedése adja. 

A cégvezér 91,3 milliárd dolláros vagyonával jelenleg a világ 17. leggazdagabb emberének számít, az elmúlt egy évben megduplázta vagyonát.