Kínai migránsok új hulláma tart külföldre jobb anyagi lehetőségeket keresve, ahogy lassul a világ második legnagyobb gazdasága, nő a fiatalkori munkanélküliség és egyre feszültebbekké válnak a kapcsolatok a Nyugattal.
Egy részük az Egyesült Államokba igyekszik; az amerikai határőrség több tízezer kínait vett őrizetbe tavaly. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint azonban sokan meg sem próbálnak átkelni a határon, inkább Mexikóban keresnek új otthont maguknak.
Kihasználnák a mexikói csodát
Saját vállalkozásba szeretnének vágni, kihasználva az Egyesült Államok közelségét és azt, hogy Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága valóságos ipari forradalmat él át, Kína kihívójává vált a globális feldolgozóipari versenyben.
A mexikói kormány tavaly 5070 ideiglenes tartózkodási vízumot adott ki kínai bevándorlóknak, kétszer annyit, mint az előző évben – ez azt jelenti, hogy
az Egyesült Államok és Kolumbia után Kínából érkezik a legtöbb migráns az országba.
Az Egyesült Államok első helye talán meglepő, de a Migration Policy Institute májusban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a 2020-ban Mexikóban élő 1,2 millió migráns kétharmada az Egyesült Államokból érkezett, igaz, közülük félmillió olyan ember volt, aki mexikói szülők gyermekeként született ott, és visszatért az óhazába.
Peking is erősíti a kapcsolatokat Mexikóval
Mexikó azért is vonzó a kínai bevándorlók számára, mert az amerikai piac közelsége miatt egyre több kínai multi telepedik meg az országban. „Nagyon sok kínai kezdett idejönni két éve – és ezeknek az embereknek enniük kell” –magyarázta az AP tudósítójának Duan Fan, egy mexikóvárosi étterem tulajdonosa, aki a szülőhelye, Szecsuan híres csípős fogásait kínálja.
Azért nyitottam meg ezt az éttermek, hogy ezek az emberek idejöhessenek, és ugyanúgy ehessenek, ahogyan otthon
– tette hozzá.
A 27 éves Duan 2017-ben érkezett Mexikóba, a nagybátyját követte, aki a főváros történelmi központja közelében működtet nagykereskedést, és azóta a szülei is csatlakoztak hozzájuk.
Jönnek Kína minden részéből
Míg korábban a legtöbb kínai bevándorló a déli Kuangtung tartományból érkezett, most már jönnek az ország minden részéből, és a legfrissebb 2020-as népszámlálás adatai szerint elsősorban Mexikóvárosban telepednek le, míg
tíz éve még inkább a Kaliforniával szomszédos Baját választották otthonukul.
Ráadásul a multikkal elsősorban a Kína keleti részéről származó, képzettebb és szélesebb globális háttérrel rendelkezők jönnek az országba.
Viaducto-Piedad, Mexikóváros „igazi chinatownja” tele van kimondottan a kínaiak igényeit kielégítő boltokkal, szépségszalonokkal, éttermekkel és templomokkal, a környező iskolák tanulóinak a jelentős része is kínai.
A bevándorlók nemcsak boltokat és nagykereskedéseket nyitottak a belvárosban, de megvásároltak több tucatnyi épületet is, ami komoly feszültséget okozott a helybeliekkel.
Van, akit a szabadság vonz
Sokan emigrálnak politikai okokból, nagyobb szabadságot szeretnének, és ezt megtalálják Mexikóban. Másokat a magas ingatlanárak kergetnek külföldre. „Kínában mindenki arra spórol, hogy házat vegyen magának, így azok nagyon drágák lettek” – panaszkodott a 30 éves Li Taj-csing, aki Szecsuan fővárosából, Csengtuból érkezett, és
a technológiai szektorban lévő, jól fizető állását hagyta ott, hogy az unokatestvére mexikóvárosi éttermében dolgozzon.
Ő azon kevesek közé tartozik, akik egyedülálló fiatal nőként kezdenek új életet a mexikói fővárosban, mert a legtöbben a korosztályából a férjük után mennek oda.
Li azonban ambiciózus terveket dédelget. Az étteremben már csak kisegít, a Tencent Games kínai technológiai óriáscégnél dolgozik értékesítőként, és mellékesként árulja egy barátnője online platformja által importált kínai bútorokat, és reméli, hogy végül előbbre jut az életben.
Ajánlott videók
Olcsósított bombát gyártanak az oroszok, cserébe 120 ezer darabbal szórják meg Ukrajnát – Kijev már tudja, mi vár rá
