Európa megrémült, Budapest figyel: kivándorolnak Amerikába a tech cégek
A német Handelblatt szerezte meg a levelet, amelyben vezető európai börzék és technológia cégek „riasztónak” nevezik a helyzetet. A felvetett uniós problémák olyan európai rendszerproblémákra világítanak rá, amelyek Magyarország számára is húsbavágók, és újra felvetik a kérdést: miért téríti el az ideológiai harc az uniós vezetőket, amikor épp akut versenyképességi bajokat kellene megoldani az EU intézményrendszerét felhasználva.
A levél az uniós technológiai szektor és tőkepiac együttes válságára mutat rá drámai kifejezésekkel. Ehhez a tőkepiachoz igyekszik már évtizedek óta elkeseredetten és eddig korlátozott sikerrel
felzárkózni a kommunizmusból három és fél éve kiszabadult országok csoportja, köztük Magyarország.
Miközben az európai tőkepiacok fölé és egyre inkább Amerika mellé nőttek az ázsiaiak, a még mindig hatalmas tőkekoncentrációjú Európa mély versenyképességi problémákkal küzd – hívja fel rá a figyelmet az Euronext és a Deutsche Börse, illetve a francia és német tech és startup vállalati szövetségek közös levele.
Valami Amerika: Karikó Katalin cége sem Európát választotta
A tech cégek már nem Európában bocsátják ki részvényeiket A betegség tünetei a következők: a legutóbbi időkben a legszebb növekedés kilátásokkal rendelkező európai cégek elkerülik az európai tőzsdéket. A svéd streamingvállalat Spotify, a francia online marketing szolgáltató Criteo vagy a német vakcinagyártó Biontech (a Nobel-díjas Karikó Katalin egykori munkahelye) Stockholm, Párizs vagy Frankfurt helyett Amerikában bocsátották ki részvényeiket.
Nem a patriotizmus hiánya okozza ezt a „riasztó” helyzetet, természetesen, hanem pőre gazdasági megfontolások. Emiatt csak 2021-ben Amerikában több elsődleges nyilvános részvénykibocsátás (IPO) volt, mint Európában 2015 és 2023 között – fogalmaznak a tőzsdék és a vállalatok.
Európa több mint 400 milliárd dollárt veszített
Mivel 2018 óta mintegy 50 európai vállalat választotta az elsődleges kibocsátáshoz inkább Amerikát, a veszteség az európai oldalon egy McKinsey-tanulmány szerint 439 milliárd dollár (157 ezer milliárd forint) – ennyi ezeknek a cégeknek a piaci kapitalizációja (vagyis a nyilvánosan kereskedett részvényeik értéke).
A Németországon és Európán kívüli IPO-k hozzáadottérték-veszteséget jelentenek a számunkra és gyengíti az üzleti elhelyezkedésünket
– idézi a német lap Verena Pausdert, a Német Startup Szövetség elnökét, miközben a levélírók azt sürgetik, hogy Európa tartsa otthon legjobb technológiai részvénykibocsátásait.
Versenyképesség: a magyarok erre esküdtek, ők meg bojkottálnak
A probléma nem új gyökerű, de a jelei egyre egyértelműbbek, ahogy az átalakulóban lévő világ elmegy Európa mellett. Pedig a régi-új Európai Bizottság is fő feladatai közé sorolja a technológiai fejlődést és a tőkepiacok fejlesztését, a keleti uniós tagországok számára pedig régi ajánlás a közgazdászoktól, hogy igyekezzenek felzárkóztatni tőkepiacaikat a tőkekoncentrációban még mindig toronymagasan vezető, Amerikához és Ázsiához képest azonban egyre inkább elmaradó Nyugat-Európához.
A levél ugyanakkor rávilágít egy másik európai rendszerproblémára is: az ideológiai torzsalkodások felülírják a közös európai érdekeket. Emiatt nem működnek hatékonyan az EU intézményei.
A 2024 második félévében futó magyar EU-elnökség egyik fő feladataként nevezte meg az európai versenyképesség javítását, és erre platformot is kínált: az Új Európai Versenyképességi Megállapodást.
Új Európai Versenyképességi Megállapodás (részlet a magyar EU-elnökség dokumentumából)
Kiemelt prioritás számunkra az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása, ennek keretében a gazdasági növekedés újraindítása és a tartós növekedés feltételeinek kialakítása, a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben, a nemzetközi együttműködések előmozdítása, illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása. (Részlet a magyar EU-elnökség dokumentumából.)
A techlevelet az aláírók nem a magyar EU-elnökségnek szánták, hanem az EU-pénzügyminisztereknek és az Európai Bizottságnak. Ezzel önmagában nincs probléma, hiszen ezek fontos döntési centrumok. A probléma, hogy a bizottság régi-új elnöke, Ursula von der Leyen a magyar EU-elnökség programjainak bojkottálására szólított fel.
Szeptember 13–14-én az EU-pénzügyminiszterek számára épp Budapest rendez informális találkozót, és ez kiváló alkalom lenne, hogy frissiben megbeszéljék a tőzsdék és startupok panaszát és kéréseit, előrelépve a megállapodás irányában. A bojkottfelhívás ugyanakkor – bár nem talált egyöntetű fogadtatásra – kérdésessé teszi az eredményt.
Két ország is beintett Von der Leyennek: elutasítják a magyar elnökség bojkottját
Sem Hollandia, sem Luxemburg nem támogatja Ursula von der Leyennek a soros magyar elnökség bojkottálására irányuló hétfő esti felhívását. Dick Schoof holland miniszterelnök azt mondta, Orbán Viktor útjai bilaterálisak voltak, és azokon nem az uniót képviselte.
Ezt javasolják a tőzsdék és a tech vállalatok
A Handelsblatt által ismertetett levél aláírói a következőket javasolják:
- Erősítsük a kockázati tőkét az ún. növekedési szakaszban. Ez azokra a fiatal cégekre vonatkozik, amelyeknek gyorsan kell növekedniük és ehhez sok befektetői pénzre van szükségük. Hagyományosan a jó finanszírozású amerikai és ázsiai befektetők ebben a szakaszban lépnek be. Jelenleg azonban átlagban négyből egy 100 millió eurónál többet begyűjtő európai vállalat egyszerűen elhagyja a kontinenst.
- Új ösztönzők kellenek a több likviditásra: az adó- és egyéb szabályokat lazítani kellene a magán- és intézményi befektetők ösztönzéséhez.
- Csökkenteni kell a külföldi részvénybefektetések költségeit. Jelenleg gyakran sokkal drágább részvényt vásárolni egy másik európai országból vagy az USA-ból, mint belföldön.
- Erősebb ösztönzők kellenek a tőkebefektetésekre: jelenleg az EU-polgároknak csak körülbelül egyharmada fektet pénzügyi termékbe. A jobb pénzügyi oktatás és a hosszú távú befektetések pénzügyi ösztönzése ezen változtathat.
Lemaradnak az európai tőzsdék, a közép-európaiak pedig még inkább
Aki ismeri a Budapesti Értéktőzsde cégrészvény összértékeinek az adatait, tudja, hogy hiába vannak nagy cégeink is, a számaik még mindig eltörpülnek a nagy nyugat-európai tőzsdékhez és vállalatokhoz képest, és a legnagyobb európai tőzsdék listáján nem szerepel egy sem az EU keleti szárnyából.
Ezek pedig a világ legnagyobb tőzsdéi (2023. novemberi adatok alapján, a millió dollárban mért összkapitalizációjukkal). Láthatjuk, a több országot átfedő párizsi központú Euronext csak a negyedik, London a kilencedik, a német tőzsde pedig be se fért az első tíz közé.
- NYSE (USA): 25 240 862,83 dollár
- The Nasdaq Stock Market (USA)*: 20 576 639,34 dollár
- Shanghai Stock Exchange (Kína): 6 597 371,63 dollár
- Euronext (Európa): 6 262 679,57 dollár
- Japan Exchange Group (Japán): 5 751 761,21 dollár
- Shenzhen Stock Exchange (Kína): 4 382 224,24 dollár
- Hong Kong Exchanges and Clearing (Kína): 4 103 862,10 dollár
- National Stock Exchange of India: 3 585 644,76 dollár
- LSE Group London Stock Exchange: 3 423 238,55 dollár
- Saudi Exchange vagy Tadawul (Szaúd-Arábia): 3 055 417,03 dollár
Forrás: the World Federation of Exchanges.
