Az idén is recesszióban lesz Németország
A német kormány 0,2 százalékos csökkenésre módosította az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését. Németország már tavaly is recesszióbban volt – Európa legnagyobb gazdasága nehezen tud kilábalni a bénultság állapotából.
Ha beigazolódik a kormányzat várakozása, akkor
Nyugat- és Kelet-Németország 1990-es újraegyesítése óta első ízben fordulna elő, hogy két egymást követő évben is visszaesik a gazdaság teljesítménye.
Robert Habeck gazdasági miniszter a kormány április végén közzétett féléves előrejelzésében még 0,3 százalékos bővülést jósolt az idei évre.
A lassú kilábalás csak jövőre kezdődhet el Habeck szerint – várhatóan 1,1 százalékos éves növekedéssel, ami az előrejelzés szerint 2026-ban 1,6 százalékra gyorsul. A gazdasági miniszter levelében kiemelte, hogy sürgősen elő kell mozdítani Németország elhúzódó „strukturális problémáinak” kezelését. Ezek közé tartozik az energiabiztonság hiánya, a túlzott bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya, amelyek a geopolitikai bizonytalansággal együtt a tevékenységekre is ránehezednek.
A válságok közepette Németország és Európa beszorult Kína és az Egyesült Államok közé, és meg kell tanulnia érvényesíteni érdekeit
– idézte Habecket a Bloomberg.
Németország – sorra jönnek a rossz hírek a gazdaságból
Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb aggodalomra adott okot a német gazdaság hanyatlása, amely különösen a kulcsfontosságú autóipari ágazatot sújtja. A negatív hírek sorozatába tartozik a Volkswagen hazai gyárak bezárásával kapcsolatos bejelentése, valamint az Intel döntése, amely szerint elhalasztja 30 milliárd eurós új félvezetőgyárának építését.
A gazdaság már most technikai recesszióban lehet; az április–júniusi időszakra kimutatott 0,1 százalékos GDP-csökkenés után, a harmadik negyedévben újabb zsugorodás lehetséges.
Kétségbeesett intézkedések – egyelőre hiába
Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciója júliusban újabb, a gazdaság fellendítését célzó intézkedéscsomagról állapodott meg, amely többek között a magán- és állami beruházások élénkítését, a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítását, valamint a bürokrácia csökkentését célozza.
Robert Habeck, aki a hárompárti koalícióban a Zöldeket képviseli, s egyben alkancellár is, a gazdaságfejlesztési csomag bejelentésekor úgy vélte, hogy az intézkedések teljes megvalósítása fél százalékponttal növelheti a német gazdaság növekedési ütemét.
A gazdasági tárca szerint jövőre a következő tényezők indíthatják be a növekedést:
- a háztartások fogyasztása, amely a magasabb bérmegállapodások következtében emelkedő vásárlóerő miatt várhatóan nőni fog,
- a csökkenő infláció,
- az adókedvezmények,
- valamint a kiadásokat ösztönző alacsonyabb kamatlábak.
Peter Adrian, a német DIHK ipari érdekképviselet elnöke szerint a kormány növekedési kezdeményezése számos „nagyon észszerű és régóta esedékes intézkedést” tartalmaz, de nem megy elég messzire.
Jelenleg külföldre történő áttelepüléseket, csökkenő hazai termelést, üzletbezárásokat és egyre több csődöt tapasztalunk
– közölte Adrian a csoport honlapján.
