Rémálmok gyötörhetik az olajpiaci szereplőket
A közel-keleti konfliktus eszkalálódása ismét reflektorfénybe állította a világ legfontosabb olajszállító útvonalát, a Hormuzi-szorost, melynek esetleges lezárása az olaj- és gázpiac szereplőinek legvadabb rémálma, mivel súlyos hatással lenne az olajárra.
A keskeny, de stratégiailag kulcsfontosságú szoros Irán és Omán között helyezkedik el, rajta keresztül kerül az olaj a közel-keleti termelőktől a világpiacra. Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Energiainformációs Hivatala (EIA) adatai szerint 2022-ben napi 21 millió hordó, vagyis a globális olajkereskedelem 21 százaléka e szoroson keresztül bonyolódott.
Megugrik az olajár, ha Irán lezárja a szorost
A konfliktus eszkalálódása ellenére nem tudott tartósan 80 dollár köré kerülni az olaj világpiaci ára, ez azonban azonnal megváltozik majd, ha Irán a rakétatámadása után várható izraeli ellencsapásra válaszul lezárja a Hormuzi-szorost.
Akár még egy ideiglenes fennakadástól is az egekbe szökne az olajár, emelkednének a tengeri szállítási díjak és jelentős zavarok keletkeznének az ellátási láncban,
– emlékeztetett a CNBC.
Sok energiapiaci elemző szerint ez a legrosszabb forgatókönyv, ebben az esetben ugyanis jóval száz dollár fölé emelkedne az olaj hordónkénti ára. (Egy amerikai dollár 365,8 forint.)
Alan Gelder, a Wood Mackenzie energetikai elemzője úgy véli, a szoros lezárásának azért lenne drámai hatása, mert azon keresztül kerül a világpiacra
- a szaúd-arábiai,
- a kuvaiti,
- az iraki és
- bizonyos mértékben az Egyesült Arab Emírségekben kitermelt olaj
– mind a négy ország a világ hét legnagyobb exportőre közé tartozik.
Ők tudnák pótolni a kieső iráni olajat
Ráadásul ezek a közel-keleti államok azok, amelyek pótolni tudnák a kieső napi egymillió hordó iráni olajat, ha az izraeliek úgy döntenek, nem Teherán nukleáris, hanem olajipari létesítményeire mérik a válaszcsapást, ami már csak idő kérdése.
Saul Kavonic, az MST Financial vezető elemzője szerint már önmagában az iráni termelés kiesése vagy az amerikai szankciók ígért szigorítása akár három százalékkal csökkentheti a globális kínálatot,
az olajár pedig ettől elérheti vagy meg is haladhatja a hordónkénti száz dollárt.
„Ha bármilyen lépés korlátozná a forgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül, annak háromszor akkora hatása lenne, mint az 1970-es évek olajársokkjai, most ugyanis 150 dollár feletti hordónkénti árat jelentene” – nyilatkozta a portálnak.
Van még ennél rosszabb forgatókönyv is
Bjarne Schieldrop, a svéd SEB bank vezető nyersanyagelemzője a kérdéssel kapcsolatban emlékeztetett: a nyersanyagpiacokon általános szabály, ha a kínálat erősen korlátozott, az ár gyakran a normális szint öt-tízszeresére ugrik.
Tehát, ha a legrosszabb bekövetkezne, és a Hormuzi-szoros egy hónapra vagy még tovább zárva lenne, akkor a Brent nyersolaj ára valószínűleg hordónként 350 dollárra szökne fel, a világgazdaság összeomlana, és az olajár egy idő után ismét 200 dollár alá esne vissza
– írta jegyzetében, hozzátéve azonban, hogy annak alapján, hol áll most az olajár, a piac egyáltalán nem tart valószínűnek egy ilyen fejleményt.
Nem csak az olajpiacra lenne hatással
Az olaj mellett a globális gázpiacra is hatással lenne a Hormuzi-szoros lezárása – emlékeztetett Warren Patterson, a holland ING bank árupiaci stratégiáért felelős vezetője. Fennakadások lehetnek a Katarból érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) áramlásában is, amely a globális LNG-kereskedelem több mint 20 százalékát teszi ki.
„Ez sokkolóan hatna a globális gázpiacokra, különösen az északi félteke téli időszakában, amikor a fűtési célú gáz iránti kereslet erősödik. Bár az új LNG-exportkapacitások felfutását látjuk, ez még mindig messze elmarad a katari exportvolumenektől” – figyelmeztetett.
Katar az Egyesült Államok és Ausztrália után a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre. A Kpler adatai szerint az év első nyolc hónapjában az amerikaiak rekordot jelentő 56,9 millió tonna LNG-t exportáltak, az ausztrálok 54,3 milliót, a katariak pedig 53,7 milliót.
Ironikus módon az oroszok nyerhetnek a legtöbbet az egésszel,
növelhetik az olajexportjukat Kínába és Indiába is, valamint az LNG-kivitelüket is, amelyet az idén hat százalékkal, 35 millió tonnára terveznek emelni.
