Húsz dollárral is nőhet az olaj hordónkénti ára
A hét eleje óta hordónként több mint öt dollárral emelkedtek az olajárak, mivel felerősödtek a félelmek, hogy Izrael támadást indíthat Irán energetikai infrastruktúrája ellen, és a drágulás elemzők szerint pénteken elérheti akár a 8-9 százalékot is. A rali azonban így is meglehetősen visszafogott, ami sok piaci megfigyelőt meglepett, tekintve, milyen nagy a tét.
Az energetikai elemzők szerint az olajpiacok nem veszik elég komolyan a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének kockázatát, pedig alaposan megzavarhatja az olajszállításokat a kulcsfontosságú régióból.
Irán tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC), és a globális olajpiac egyik legfontosabb szereplője – emlékeztetett a CNBC. A perzsa állam becslések szerint majdnem napi négymillió hordó olajat termel, ezért akár a globális kínálat 4 százaléka is veszélybe kerülhet, ha Izrael célba veszi az ország olajipari létesítményeit, válaszul a korábbi rakétatámadásra, amelyet főként Teherán csodafegyverével, a Fattah-2 hiperszonikus rakétával hajtottak végre.
Lesz ez még rosszabb
Pénteken a Reuters jelentése szerint a Brent és az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára is 0,7 százalékkal emelkedett, ami az előbbinél hordónként 78,17, az utóbbinál pedig 74,21 dollárt jelent. (Egy dollár 364,2 forint.)
A Goldman Sachs előrejelzése szerint azonban akár húsz dollárral is megugorhat a hordónkénti ár,
ha izraeli támadás éri az iráni olajtermelő létesítményeket, és ezzel tartósan kieshet napi egymillió hordónyi termelés.
Ehhez természetesen az is kell, hogy az OPEC+ ne döntsön a kitermelés növelése mellett – mondta a CNBC pénteki adásában Daan Struyven, az amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató globális nyersanyagkutatási részlegének egyik vezetője.
Szerinte hordónként nem egészen tíz dollár lehet az áremelkedés, ha az OPEC+ olyan kulcsfontosságú tagjai, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, pótolják a kieső mennyiség egy részét.
Mi lehet a célpont?
Izrael több célpont közül is válogathat, Saul Kavonic, az MST Marquee vezető energetikai elemzője szerint az egyik a Kharg-sziget, amely Irán nyersolajexportjának 90 százalékát adja.
Az azonban még nagyobb problémát okozna, ha a konfliktus átterjedne a Hormuzi-szoroson keresztül történő tranzitra
– tette hozzá, és ezzel más elemzők is egyetértenek.
Ha Izrael csapást mér az iráni olajiparra, a Hormuzi-szorosban az ellátási zavarok aggasztóvá válhatnak, Teherán pedig már korábban is fenyegetőzött azzal, hogy megszakítja a forgalmat a kulcsfontosságú átjárón.
Csak ne zárják le a Hormuzi-szorost
Az amerikai Energiainformációs Hivatal szerint az Omán és Irán közötti kulcsfontosságú csatornán halad keresztül a világ napi olajtermelésének mintegy ötöde. Ez a stratégiai jelentőségű vízi út köti össze a közel-keleti nyersolajtermelőket a főbb globális piacokkal.
Ez különösen azért lenne problémás, mert bár egyes iparági elemzők úgy vélik, az OPEC+ elég tartalékkapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kompenzálja az iráni export megszakadását, ez a kapacitás nagyrészt a Közel-Keleten koncentrálódik, elsősorban azokban a Perzsa-öböl (más néven Arab-öböl) menti országokban, amelyek a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják az olajat.
