Így cselezhetik ki az uniós büntetővámokat a kínai autógyártók

Kína már most érzi magán mind az uniós büntetővámok, mind a globális elektromosautó-kereslet egyre enerváltabb növekedési dinamikájának negatív hatásait – állapítja meg jelentésében a Canalys piackutató cég. Ebből fakadóan a világ legnagyobb autógyártó országának villanyautó-exportja az idén legfeljebb 9 százalékkal múlhatja felül az egy évvel korábbit, így a kínai kivitel 860 ezer darab körül alakulhat.

Ezzel a kínai e-autók részesedése a teljes járműexport volumenéből a 2023-as 22,5 százalékról 2024-re 19,0 százalékra csökken, miközben a kínai márkájú személygépkocsik exportja idén továbbra is erős növekedést mutat: a prognózis 2024 második felére 2,5 millió darabos kontingenssel számol, ezzel pedig a teljes évet 4,5 millió darabos összkivitel jellemezheti, ami 29 százalékos éves bővülési tempónak felel meg. 

Töretlen a kínai benzines járművek népszerűsége

Az exporttöbbletből az új generációs autók rendesen kiveszik a részüket, de az oroszlánrészt még most is a fosszilis eredetű üzemanyaggal meghajtott járművek képviselik, csaknem 60 százalékos részaránnyal, s 24 százalékkal, várhatóan 3,1 millió darabra gyarapodó exportmennyiséggel. A benzines járművek kivitelében elsősorban

• az MG (SAIC csoport),
• a Chery
• és a Great Wall Motors

jeleskedik. Az új generációs (NEV) járművek világelső gyártója, a Szegeden óriásgyárat építő BYD benzinmotort csak a tölthető hibridjeibe épít, s 2022 márciusától csak benzines járműveket nem is gyárt. A kínai autómárkák kínálatából 310 ezer tölthető, plug-in hibrid és 240 ezer sima hibridekből mehet külföldre az idén. 

Az orosz piac kincsesbánya a kínai autógyártók számára

Ez azt jelenti, hogy a hibrid technológia képviselőinek együttes részesedése három év után ismét meghaladhatja a 10 százalékot. 
A jelentés szerint Oroszország, Latin-Amerika és Európa a fő célállomás. Észak-Amerika a százszázalékos amerikai és kanadai büntetővám bevezetésével eleve lekerült egy időre a kínai autóexporttal foglalkozó társaságok radarjáról. 

Az Oroszországból Putyin területszerző háborúja miatt távozó külföldi autógyártók mögött maradt űrt a kínaiak töltötték be . Az első három negyedévben 41 százalékkal ugrott meg az ide irányuló export, és 700 ezer darab körül alakult. 

bár a mágikus egymilliós darabszám elérése várhatóan 2025-re marad. Az orosz piac legkészségesebb kiszolgálói közül a Chery és a korábban Magyarországgal is hírbe hozott Great Wall Motor nevét említi meg a Canalys, míg az exportbővülés dinamikáját tekintve a Dongfeng és a GAC jár az élen, az előbbi négy-, az utóbbi kétszeresére növelheti idei exportját, együtt 10 százalékos részesedéshez jutva a teljes kivitelből.

Kína az európai autópiacot semmi esetre sem adja fel, noha a novembertől öt évre „véglegesített”, sávosan, márkáktól függően megállapított uniós büntetővámok 45,3 százalékban maximált mértékükkel igencsak visszavethetik a kontinens importját, viszont kiegyenlítik azt az illegálisan szerzett ár- és versenyelőnyt, amelyet a kínaiak a hathatós pekingi támogatások révén eddig és ezután is élveznek.

Alternatív megoldások a láthatáron

A válasz erre az unióból származó egyes termékekre kivetendő kínai extra vám lehet, ennek elkerülésére például a francia LVMH azt tervezi, hogy Kínába viszi az importkorlátozásokkal fenyegetett körbe tartozó Hennessy konyakok palackozását. A járműipar válasza viszont a Canalys szerint az lesz, hogy Kína felpörgeti a hibri vhajtású (és a benzines) autók uniós exportját, mivel ezekre csak a 10 százalékos alapvám vonatkozik, az pedig még könnyedén kiköhöghető. 

Ebbe az irányba hat az is, hogy az EU autópiaca „hibridizálódott”, októberben 33,3 százalékos volt a sima, és 7,7 százalékos a tölthető változatok részaránya az értékesítési statisztikában. A kereslettel tehát nem lenne gond. Latin-Amerikában is a hibrideket keresik inkább, oda gyártást is telepítenek a kínaiak – köztük a BYD – a kontinens igényeinek kielégítésére.