Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy drasztikusan csökkenti a külképviseletein dolgozó alkalmazottak számát, hogy növelje a jelenlétét azokban az országokban, ahol a stratégiai érdeke megkívánja. Aggodalomra ad okot, hogy az Európai Unió elveszítheti a diplomáciai súlyát olyan régiókban, mint Afrika és Latin-Amerika – számolt be a Politico csütörtökön egy „érzékeny” minősítéssel ellátott bizottsági dokumentumra és névtelenséget kérő, uniós tisztviselőkre hivatkozva.
„Egy aprócska küldöttséget hagynánk olyan helyeken, mint Szudán vagy Niger. Ez rossz üzenet, különösen akkor, amikor olyan amerikai kormányzat van, amely kevésbé érdeklődik a külvilág iránt” – magyarázta az egyik tisztviselő a lapnak. Egy másik személy szerint a megbeszéléseken
felmerült az aggodalom, hogy Oroszország vagy Kína kitöltheti az európai jelenlét megüresedett helyét.
A dokumentumot azután készítették el, hogy az EU Külügyi Szolgálata (EKSZ), azaz a blokk diplomáciai ága, túllépte a 2024-es pénzügyi keretét és az infláció miatt a jövő évi kilátások sem rózsásabbak anyagilag.
Az Európai Uniónak világszerte 145 küldöttségi irodája van, amelyek uniós nagykövetségként működnek. A cél az, hogy azokra az országokra összpontosítsanak, „ahol az EU elsődleges érdekei vannak”.
A Bizottság felülvizsgálja a szervezeti felépítést azért, hogy a harmadik országokban megfelelő jelenlétet biztosíthasson. Brüsszelnek azonban ehhez máshonnan kell elvonnia diplomatákat. A lista szerint a új politikai ciklusban
Afrika, Ázsia és Latin-Amerika számos országában sokkal kisebbek lennének a küldöttségek.
Afrikában például az EU azt mérlegeli, hogy több mint 30 országban csökkenti a jelenlétét.
A dokumentum szerint a képviselti pontok egyikét sem zárják be, de a diplomatákat inkább regionális központokba összpontosítanák. Mégis volt, aki azt mondta a brüsszeli lapnak, hogy akár 800 külszolgálati alkalmazott állása is veszélybe kerülhet.
A költségcsökkentéshez a bizottsági dokumentum azt is javasolja, hogy a külföldi delegációk egy résztét vonják össze az EKSZ-misszióval az olyan intézményeknél, mint az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek.
A kisebb lélekszámú tagállamokat, például Magyarországot, érzékenyen érintheti a tervezett változás, ugyanis azok gyakran nem tudnak minden országban jelen lenni, így azokon a helyeken a képviseletükben az EKSZ helyi irodája segít.
Az ajánlásokat decemberben vitatja meg Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő és a szerdán megszavazott új Európai Bizottság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.