Rossz hír az italgyártóknak, hogy az alkohol is bekerült azon cikkek közé, amelyen elkezdtek spórolni az alkoholon az amerikaiak: a bárok ugyan most is tele voltak vendégekkel, ahogy a decemberi vállalati ünnepségek időszakában mindig, de az emberek jóval kevesebbet költöttek a szokásosnál.
A Raines Law Room és a Dear Irving New York-i bárjaiban például érzékelhetően kevesebb drága, 26 és 40 dollár (10 000–16 000 forint) közötti árú kézműves koktélt vásároltak, aztán olcsóbb italra, például borra váltottak, panaszkodott a Reutersnek Meaghan Dorman, az üzemeltető cég partnere és bárigazgatója.
Úgy érződik, hogy egész este nagy a forgalom, és tele is vagyunk, de a bevétel visszaesett a tavalyihoz képest
– mondta a hírügynökségnek.
Ez a forgalmazók idei tapasztalata is. A nehéz gazdasági helyzet, elsősorban a még mindig magas infláció arra kényszerítette különösen a közepes jövedelműeket, hogy visszafogják az ivást, pedig hagyományosan éppen ez a réteg az, amelyik elengedi magát az ünnepi időszakban.
Az amerikaiak új keletű önmérséklete nagy kihívást jelent az olyan nagy italgyártóknak, mint a Diageo és a Pernod Ricard, amelyek számára az október-decemberi ünnepi időszak kritikus az éves eladások szempontjából. A Pernod tavaly a teljes forgalom 30 százalékát bonyolította le ebben a három hónapban. Az idei forgalomról egyelőre egyik cég sem nyilatkozott.
Nem elég, hogy kevesebbet vásárolnak, a fogyasztók egy része még ilyenkor is inkább olcsóbb szeszesital-márkát vagy vendéglátóegységet választ, a cégek pedig kevesebb ünnepséget rendeznek házon kívül.
Éves szinten a szeszes italok nagykereskedői eladásai várhatóan 5,65 százalékkal csökkennek, az ünnepi időszak volumencsökkenése pedig még nagyobb lehet a Wine and Spirits Wholesalers of America kereskedelmi csoport előrejelzése szerint.
„A fogyasztóknak fizetniük kell a lakbért, az autótörlesztést. Sokkal nagyobb a verseny az emberek pénztárcájában lévő utolsó dollárért, mint korábban” – ismerte el Francis Creighton, a csoport vezérigazgatója.
A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy
nem vált be a gyártók stratégiája, vagyis a fogyasztók drágább italok felé terelése.
A bárokban és klubokban ugyanis minden italkategóriában ennek az ellenkezője történik. A vendéglátóipari vállalatok pedig még mindig nem heverték ki a koronavírus-válságot, amikor a lezárások miatt élesen visszaestek az eladások.
A trend egyébként nem csupán az Egyesült Államokra jellemző, az idősek és a fiatalok eltérő alkoholfogyasztási szokásai miatt Európában a kontinensen és az Egyesült Királyságban is kevesebbet isznak.
A szigetországban ugyan a Marston pubcsoport jó hírekről számolt be, az ünnepi időszakban a tavalyihoz képest 11 százalékkal több a foglalásuk, a britek közül azonban egyre többen állnak azonban át a nem éppen a felső árkategóriába tartozó alacsony alkoholtartalmú sörökre.
Az Egyesült Államok azonban a legtöbb nagy nyugati alkoholgyártó legnagyobb piaca. A nagykereskedőket egyelőre csupán az vigasztalja, hogy bár alacsonyabb a haszonkulcsa, a tavalyihoz képest nőtt az otthoni fogyasztásra vásárolt alkohol mennyisége.
Kitartanak a magas jövedelmű fogyasztók is, és az olcsóbb éttermek és bárok rendelése itt nőtt, mivel ezek profitálnak a fogyasztók megváltozott szokásaiból. Az olyan láncok, mint a Chili’s vagy az Applebee’s például csak 5-7 dollárért (2000–2500 forintért) kínálja az ünnepi koktélokat, a legdrágábbak is mindössze 13 dollárba (ötezer forint) kerülnek.
Ezek a koktélok persze aligha közelítik meg a Dear Irving 28 dolláros Weaving Weberét, ami kézműves tequilát, xilával fűszerezett agavészirupot és Angostura gyomorkeserűt tartalmaz. Ebből azonban Dorman szerint ma már csak egyet rendelnek, miközben korábban akár négyet is megittak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.