Kína korlátozza az amerikai drónexportot - mi lesz így az ukránokkal?
Kína és az Egyesült Államok kereskedelmi konfliktusának eszkalálódása most már a drónokra is kiterjed – ennek Ukrajna issza meg a levét, miután védelmi képességeinek ezek az eszközök kulcsfontosságú részét képezik.
A kínai gyártók a közelmúltban korlátozni kezdték a pilóta nélküli légi járművek építéséhez használt kulcsfontosságú alkatrészek értékesítését az Egyesült Államokba és Európába – közölte a Bloomberggel több, a fejleményekről tudomással bíró személy.
Kína nélkül nem könnyű drónt gyártani
A lépések a drónok alkatrészeire vonatkozó szélesebb körű exportkorlátozások előzményei, amelyeket nyugati tisztségviselők szerint Peking jövőre készül bevezetni. A hírek szerint Peking engedélyéhez lesz kötve – az alkatrészek tervezett felhasználásától függően – a kivitel.
A két szuperhatalom közötti kereskedelmi hidegháború decemberben tovább éleződött, miután Washington újabb korlátozásokat vezetett be a nagy sávszélességű memóriacsipek és további félvezető eszközök kínai értékesítésére. Válaszul Peking megtiltotta az amerikai hadseregnek szánt kettős felhasználású termékek, valamint számos csúcstechnológiai és katonai alkalmazású anyag értékesítését amerikai vállalatoknak.
A kereskedelmi háború a várakozások szerint Donald Trump hivatalba lépésével tovább éleződik.
A Biden-adminisztráció egyik utolsó intézkedése e téren máris a magasba repítette a drónok és alkatrészeik árát, felborította a kereskedelmi forgalmat; az amerikai gyártók kétségbeesetten keresik a beszerzési alternatívákat.
A hírügynökség információi szerint Peking utasítására a motorok, az akkumulátorok és a repülésvezérlők kínai gyártói korlátozták a szállított mennyiségeket, vagy teljesen leállították a szállításokat.
Két-három naponta hallok egy ilyen történetet. Biztos vagyok benne, hogy ez idővel újabb korlátozásokhoz fog vezetni
– mondta Lorenz Meier, az Auterion vezérigazgatója. Vállalkozása drónokhoz szállít szoftvereket, amelyeket többek között az Ukrajnában használt szerkezetekhez is felhasználnak.
Októberben Kína szankciókat vezetett be három amerikai cég ellen, amelyek az amerikai hadseregnek szállítanak, valamint tíz magas rangú védelmi tisztségviselő ellen, arra hivatkozva, hogy a Pentagon segítséget kíván nyújtani Tajvannak.
December 5-én Kína hasonló okokból további 13 amerikai vállalatot vett fel a szankciós listájára.
Az új csoportba tartozik a Shield AI is, egy olyan startup, amely GPS-t és távoli pilóta nélküli működésre tervezett autonóm repülőgépeket gyárt. A vállalat aktívan tevékenykedett Ukrajnában, ahol a drónok kulcsfontosságúak a folyamatban lévő háborúban.
A szankciók bevezetésének napján a Shield AI bejelentette, hogy új partnerséget kötött a Palantir Technologies vállalattal katonai repülőgépek gyártására. Brandon Tseng, a Shield AI vezérigazgatója úgy véli, hogy a szankcióknak nem nagyon lesz hatásuk a gyártásra.
A tajvani kapcsolat
Tajvan európai országokkal is kialakított dróntechnológiával kapcsolatos együttműködést. A Kína által el nem ismert szigetállam külügyminisztere a múlt hónapban Litvániában tárgyalt a kérdésről. James Earl, egy volt brit katonai pilóta, aki több dróngyártó céget is alapított, szerint az európai drónfejlesztők Kínán kívülre helyezik át a beszállítói láncokat.
A kínai korlátozások csak részei annak a folyamatnak, amely már eddig is zajlott
– kommentálta a helyzetet.
Kína ellenőrzi a kereskedelmi drónpiac 80 százalékát
A nyugati nemzetek az ellátási láncuk biztonsága érdekében a drónok Kínán kívüli gyártását és összeszerelését szorgalmazzák. Ez azonban lassú és nehézkes folyamat. Az ország azonban továbbra is az eszközökhöz szükséges olcsó berendezések gyártásának központja marad. A Center for Strategic and International Studies elemzése szerint Kína ellenőrzi a kereskedelmi drónpiac közel 80 százalékát.
Az ukrajnai UAV-gyártók közül is sokan kínai alkatrészekre támaszkodnak az olcsó és hatékony fegyverek előállításához.
Kína júliusban jelentette be a katonai célú drónok exportjának tilalmát – Peking azt állítja, hogy nem szállít fegyvereket a konfliktusban részt vevő felek egyikének sem.
Az amerikai gyártókat a kormányzat is igyekszik megsegíteni, a Bloomberg forrásai szerint több ügynökség is felvette a kapcsolatot az érintett vállalatokkal, és diplomáciai csatornákon keresztül igyekeznek elősegíteni a beszerzések diverzifikálását.
Az amerikai védelmi minisztérium korábban feketelistára tette azokat a kínai dróngyártókat, amelyek a Pentagon szerint kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel. Ide tartozik a sencseni SZ DJI Technology Co. is, a világ legnagyobb – legalábbis elvben – nem katonai dróngyártója, amely be is perelte ezért a Pentagont.
Washingtont nem győzte meg Peking cáfolata az orosz szállításokról
Már korábban is kiszivárogtak hírszerzési információk arról, hogy
- kínai vállalatok támadó drónokat fejlesztenek Oroszország számára.
- Peking akkor határozottan cáfolta ezt, közölte, hogy nem szállít fegyvereket sem Ukrajnának, sem Oroszországnak, és
- szigorúan ellenőrzi a kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek exportját.
- Washingtont azonban egyáltalán nem győzte meg a kínai cáfolat.
Az Egyesült Államokat „mélységesen aggasztja”, hogy Kína támogatja az orosz védelmi ipart, és a támadó drónokhoz használt alkatrészeket ad át – közölte Tom West, a külügyminisztérium szankciókat koordináló hivatalának megbízott vezetője.
Kína a világ legnagyobb exportőre ezekben a cikkekben, s ezen keresztül támogatja Oroszországot az ukrán polgári infrastruktúra lerombolásában, az ártatlan civilek ellen támadásokban
– jelentette ki.
Szombaton a Pentagon további 988 millió dolláros katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajnának, amely magában foglalja a pilóta nélküli légi rendszereket is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.