A 2020-as évek tömeggyártásban produkálták a világban a zűrzavaros gazdasági adatsorokat, de aki igazán szomorút és a magyarok számára is fájdalmasat akar látni, amely az Európára köszöntött történelmi dimenziójú káoszt szemlélteti, annak a német külkereskedelmi mérleg hosszú távú alakulására érdemes rápillantania. Ehhez pénteken hozzátettek egy újabb kiábrándító adatot, ráadásul ugyanazon a napon riadót fújt a német központi bank, a Bundesbank is: Európa legnagyobbja, a német gazdaság jó esetben is csak stagnálni fog 2025-ben, és van egy ennél rosszabb változata is a jövőnek.
A Destatis közölte adatok szerint októberben 13,4 milliárd euró többletet produkált a külkereskedelem Németországban, Európa iparházában. Erre csettintenénk, ha csak annyit tudnánk, hogy a magyar többlet ugyanakkor alig egymilliárd euró, de ne tegyük.
Ne irigyeljük a német teljesítményt, egyrészt mert az összes exportorientált európai gazdaság teljesítményét, a magyarét is lerontja. Másrészt, mert a külkereskedelem a bruttó össztermék, a GDP egyik fő oszlopa Németországban is, a német gazdaság pedig nem nőtt a világjárvány óta, sőt: 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott, idén pedig várhatóan 0,2-del fog.
Ami a külkereskedelem hozzájárulását illeti – az októberi többlet majdnem 3 milliárd euróval kevesebb volt az elemzői várakozásnál, és a legkisebb 2022 november óta. Lássuk az említett grafikont:
Ezen két dolgot emelnénk ki:
Összehasonlításul lássuk a magyar adatsort is, amelyből kitűnik, hogy ugyanazok a tényezők, amelyek a németeket megrángatták, nem hagytak ki bennünket sem, plusz minket még a német teljesítmény is rángat és jelenleg lefojt, olyan erősen integrálódtunk Németországgal, az Európai Unió legnagyobb gazdaságával és hazánk hagyományosan óriás súlyú pénzügyi-kereskedelmi-beruházási partnerével.
Visszakanyarodva a németekhez, a külkereskedelmük októberben a következő kudarcsorozatot produkálta, amikor a világgazdaságban várt kereskedelmi háborúnak még csak az üdvlövései dördültek el:
A német gazdaság jövőre nem a júniusban jósolt 1 százalékkal növekedhet, hanem csak 0,1 százalékkal (ami tulajdonképp stagnálás) – közölte havi jelentésében a Bundesbank a Financial Times jelentése szerint.
Ha azonban a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump megvalósítja ígéretét, és 10 százalékos vámot vet ki az európai, 60 százalékost a kínai árukra, az 0,6 százalékkal csökkenti a német GDP-t a Bundesbank kalkulációi szerint. (Nem említi a cikk, végzett-e a bank a pozitív irányban is kockázatelemzést arra az esetre, ha Trump véget vet az ukrajnai háborúnak, amint ígérte.)
Ez a GDP külkereskedelmi lábát érintené, ugyanakkor a Bundesbank a fogyasztást és a beruházásokat illetően sem derűlátó: az előzőt illetően már nem számít visszalendülésre, a vállalati beruházásokban pedig egyenesen visszaesésre számít. Az még riasztóbb, hogy a bank nem csupán egyszeri tényezőkre hivatkozik.
A német gazdaság nemcsak kitartó ciklikus ellenszelekkel küzd, hanem strukturális problémákkal is
– idézte az FT Joachim Nagelt. A Bundesbank-elnök a termelékenység gyengülésére és a német feldolgozóipar széles területeire kiterjedt válságra utalt.
A német gazdaság állapotáról sorjáztak a rossz hírek az idén, Magyarországon is nagy érdeklődést kiváltva, hiszen legnagyobb kereskedelmi partnerünkről van szó. Európa beteg embere – olvashattuk számtalanszor, és ez alátámasztást is nyert, a részvénypiacok idei viselkedése alapján mégsem az Európai Unió legnagyobb gazdasága a legbetegebb. Hanem a második legnagyobb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.