Az OPEC tart Trump visszatérésétől, az autósok meg akár örülhetnek

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei már előre aggódnak Donald Trump visszatérése miatt, mert ez együtt jár majd az amerikai kitermelés növelésével és a szövetség piaci részesedésének csökkenésével, megnehezítve az árak magasan tartására irányuló erőfeszítéseiket.

Az OPEC+ adja a világ olajtermelésének a felét, és ebben a hónapban döntött arról, hogy áprilisig elhalasztja a kibocsátott mennyiség emelését. Bizonyos korlátozásokat pedig 2026 végéig fenntartanak a gyenge kereslet és a szervezeten kívüli, elsősorban amerikai kitermelés-növekedés miatt, emlékeztetett a Reuters. Az Egyesült Államok adja jelenleg a világ olajszükségletének az ötödét, de Trump egyik kampányígérete az energiaszektor szabályozásának széles körű enyhítése és a kitermelés felpörgetése.

Jó az Egyesült Államoknak, rossz az OPEC számára

„Azt hiszem, Trump visszatérése jó hír az olajipar számára, mert valószínűleg kevésbé lesz szigorú a környezetvédelmi politika. De lehet, hogy magasabb kitermelést látunk az Egyesült Államokban, ami nem jó nekünk” – vallotta be a hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő Egyesült Államokkal szövetséges OPEC+ tagország küldötte.

Az amerikai termelés további növekedése ugyanis akadályozná a szövetség, például Oroszország terveit, hogy 2025 áprilisától megkezdjék a termelés növelését anélkül, hogy kockáztatnák az árak csökkenését. Ez ugyanis árt az OPEC+-országoknak, amelyek az olajbevételekre támaszkodnak.

Közben 2022 és 2024 között 11 százalékkal, rekordmennyiséget jelentő napi 21,6 millió hordóra nőtt az Egyesült Államokban felszínre hozott mennyiség. Összehasonlításképpen: 11 éve ez napi tízmillió hordó volt csak.

Az OPEC+ piaci részesedése 48 százalék, a legalacsonyabb 2016 óta, amikor 55 százalék volt.

Donald Trump támogathatja a keresletet

Bár az amerikai kitermelés növelése miatt a szövetség minden tagja aggódik, vannak, akik szerint némi jó is lehet benne, mert támogathatja a keresletet, ami minden termelő számára jó hír.

Az OPEC+ számára a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy az új politikának köszönhetően csökken a világ legnagyobb gazdaságának függése az importolajtól és növeli az exportot.

Az OPEC legfrissebb előrejelzés szerint az amerikai kitermelés 2,3 százalékkal nő jövőre, miközben ismét megvágták a keresleti várakozásokat. 

– fogalmazott Bjarne Schieldrop, a SEB vezető nyersanyagelemzője. A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) ráadásul még ennél is nagyobb, 3,5 százalékos amerikai növekedést prognosztizál.

A profitéhség az egyetlen reményük

Egyes iparági vezetők és elemzők nincsenek meggyőződve arról, hogy az amerikai kínálat Trump alatt jelentősen növekedhet. Az Exxon upstream részlegének vezetője szerint a palaolaj-termelők a gazdaságosságra, a tőkefegyelemre összpontosítanak, és várhatóan csak akkor növelik a kitermelést, ha az nyereséges lesz.

Éppen az ellenkezője történik majd, ha csökkennek az árak. Az új olajmezők fejlesztése ráadásul évekbe telik, így Trump ígéretei az új helyeken történő fúrások engedélyezésére aligha vezetnek egyhamar új mennyiség megjelenésére a piacon.

„Az Egyesült Államoknak nincs szabad kapacitása” – emlékeztetett Bob McNally, a Rapidan Energy Group elnöke, korábbi fehér házi tisztviselő. „Inkább a Bécsben (az OPEC székhelyén), mint Washingtonban hozott döntésektől függ, hogy az Egyesült Államok mennyit fog fúrni” – vélekedett.

Iránban erősíti befolyását a Forradalmi Gárda

Aggodalomra ad okot az is, hogy az OPEC egyik fontos tagállamában, Iránban kiszivárgott információk szerint erősítette befolyását az olajiparra a Forradalmi Gárda, és 

 és ebből finanszírozza Teherán térségbeli szövetségeseit.

A Reuters által meginterjúvolt több mint egy tucat ember szerint az olajüzletág minden aspektusa a gárdisták növekvő befolyása alá került, a szankcionált nyersolajat titokban szállító tartályhajók árnyékflottájától kezdve a logisztikáig és az olajat – főként Kínába – értékesítő fedőcégekig.

Nehezebb újabb szankciók bevezetése

A szigorú nyugati és elsősorban Trump által még 2018-ban ismét bevezetett amerikai szankciók ellenére Irán évente több mint 50 milliárd dollárnyi bevételhez jut az olajexportból; messze ez az ország legnagyobb devizabevételi forrása és alapvető kapcsolata a világgazdasággal. (Egy dollár 390,9 forint.)

A gárda növekvő olajipari dominanciája növeli a szervezet befolyását az iráni gazdaság minden területén, és megnehezíti a nyugati szankciók érvényesülését, mivel azt Washington már terrorista szervezetként tartja nyilván.

Trump januári visszatérése a Fehér Házba azonban azt jelentheti, hogy szigorúbban hajtják végre az iráni olajiparra vonatkozó szankciókat. Az ország olajminisztere azt mondta, hogy Teherán intézkedéseket hoz az esetleges korlátozások kezelésére, részleteket azonban nem közölt.

Nem lehet követni a pénzt

Nehéz követni, hogyan jut el az olajból származó bevétel a Teherán által támogatott külföldi milíciákhoz. A Forradalmi Gárda biztonsági források szerint évi egymilliárd dolláros költségvetéssel rendelkezik.

Hasonlóan követhetetlen az Izrael által megtizedelt libanoni Hezbollah költségvetése, de becslések szerint évi 700 millió és egymilliárd dollár között lehet, amelynek Siomit Wagman, az izraeli pénzmosással és terrorizmus-finanszírozással foglalkozó hivatal korábbi főigazgatója szerint 70-80 százaléka származik közvetlenül Irántól.