Nem alkotmányellenes a bankok megadóztatása árvíz idején
A szlovén alkotmánybíróság szerdán elutasította azokat az indítványokat, amelyek szerint a bankok teljes eszközállományára kivetett ideiglenes adó, melynek célja a 2023. augusztusi pusztító árvíz utáni újjáépítés finanszírozása, alkotmányellenes volna. Az alkotmányjogi panaszokat az Addiko Bank és a Banka Sparkasse nyújtotta be, azzal érvelve, hogy a jogszabály sérti a törvény előtti egyenlőség elvét és ellentétes a magántulajdonhoz való joggal.
Az alkotmánybíróság a két pénzintézet érvelésével nem értett egyet, és szerdán közzétett határozatában kimondta, hogy a bankok helyzete egyedülálló, mivel tevékenységüket nem lehet szűk értelemben tisztán vállalkozói tevékenységként értelmezni, amelyet kizárólag magánérdekek vezérelnek. Egyúttal visszautasította azokat az állításokat, hogy az ideiglenes adó egyenlőtlen bánásmódot teremt a bankok között. A vitatott rendelkezés valamennyi bankra egyformán vonatkozik, és az az érv, miszerint a teljes vagyonra kivetett adó miatt eltérő hatások keletkezhetnek, nem támasztja alá az egyenlőtlen bánásmódra vonatkozó állításokat.
A 2023-as árvíz letarolta Szlovéniát
Az árvíz utáni újjáépítésről és fejlesztésről szóló törvényjavaslatot – melynek célja az árvizek utáni újjáépítés felgyorsítása és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség hosszú távú javítása – még tavaly decemberben fogadta el a szlovén parlament. A jogszabály 3 százalékponttal, 22 százalékra emelte a társasági adót, 2024-től 2028-ig pedig 0,2 százalékos adót vetett ki a bankok teljes eszközállományára.
Szlovéniát tavaly augusztus elején története legsúlyosabb természeti katasztrófája sújtotta. A heves esők okozta áradások – amelyek az ország területének kétharmadát érintették – milliárdos nagyságrendű károkat okoztak.
