Borsot tör a tejtermelők orra alá a műtejek megjelenése
Újabb hullámokat vet a tejháború, a napokban heves vitát váltott ki a brit Gloucestershire megyei önkormányzat nemrégiben indított Swaps in Seconds (kb. csere pillanatokon belül) kampánya, amelynek célja, hogy az embereket apró életmódbeli változtatásokra ösztönözze, például a tehéntej növényi alternatíváira – például zab- vagy mandulatejre – történő lecserélésére. Azonban a helyi gazdák szerint az ilyen kezdeményezések túlzottan negatívan hatnak a tejiparra, miközben nem veszik figyelembe az Egyesült Királyság sajátos természeti adottságait és a helyi termelés fenntarthatóságát.
A vitában David Gray, az önkormányzat környezetvédelemért felelős kabinettagja elmondta:
A kampány célja nem az, hogy az embereket lebeszéljük a tejről, hanem hogy apró változtatásokkal csökkentsük az életmódunk klímára gyakorolt hatását.
A helyi tejtermelők azonban úgy érzik, hogy ezek az erőfeszítések aláássák a munkájukat. Jacob James, a Whole Moo World tejautomata-hálózat képviselője hangsúlyozta:
Frusztráló, hogy a gazdákat folyamatosan bűnbakként kezelik.
Magyar hatások
A konfliktus Magyarország számára is tanulságos lehet.
Hazánkban a tejtermelés szintén fontos szerepet játszik a mezőgazdaságban, és a helyi termékek népszerűsítése egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Magyarországon az éghajlat és a természeti adottságok – hasonlóan az Egyesült Királysághoz – kedvezők a tejtermeléshez.
Ugyanakkor az utóbbi években nálunk is növekvő trend a növényi alapú tejek fogyasztása, amit részben az egészségtudatosság, részben pedig a fenntarthatóság iránti igény vezérel.
Az importált mandula- és zabtej esetében azonban Magyarországon is felmerülhet a kérdés:
vajon a hosszú szállítási láncok és az előállításukhoz szükséges energia valóban környezetkímélőbb-e, mint a helyi tejtermelés?
A fenntarthatóság elérése érdekében nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi adottságokat és gazdaságokat. A magyar gazdák számára is fontos, hogy az élelmiszer-szállítási távokat minimalizáljuk, miközben a fenntartható termelési gyakorlatokat támogatjuk. Az is lényeges, hogy az alternatívák népszerűsítése ne járjon a hagyományos termelők ellehetetlenítésével. Segíthet, ha a növényi alapú italok helyi gyártásban készülnek, illetve ha olyan kampányok indulnak, amelyek a fogyasztókat tájékoztatják mindkét megoldás előnyeiről és hátrányairól. A gloucestershire-i vita világossá teszi, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni – hangsúlyozza a Magyarmezogazdasag.hu.
