A vízmegtartáson lesz a hangsúly a vízgazdálkodásban

Új időszakot kell nyitni a magyar vízgazdálkodás történetében, hiszen egy nagy korszak, a vízműveink kiépítésének időszaka lezárul – mondta a kormány tavaly év végi döntésével létrehozott vízgazdálkodási tárcaközi bizottság ülése után V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, a tárcaközi bizottság elnöke. A záruló korszak egy jelentős, 450 milliárd forintos fejlesztéssel jellemezhető, azonban a következő időszak fő feladata a felelős vízgazdálkodás, vízkészleteink megóvása – jelentette ki.

Ez a bizottság operatív testület, tehát döntéseket kíván hozni, ügyeket képviselni és megoldani. A testületben az energiaügyi, az agrár-, valamint a területfejlesztési tárca képviselői mellett jelen vannak az agrár-érdekképviseletek, az agrárkamara és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának képviselői is. V. Németh Zsolt elmondta, hogy azért kezdeményezték a tárcaközi bizottság létrehozását, mert a vízügynek önmagában értelmezhető vízgazdálkodási érdeke nincsen, hanem

• a társadalomnak,
• az agráriumnak,
• a terület- és településfejlesztésnek,
• a környezet-természetvédelemnek és
• a turizmusnak

van. Ezeknek az érdekeknek az egyeztetésére jött létre a bizottság, amely lehetőségetek vizsgál, hatásokat elemez és beavatkozásokat javasol. Céljuk nem az, hogy csupán a felszínre hozzák, hanem hogy megoldják az ügyeket – nyomatékosította.

A vízvisszatartás most is a vízgazdálkodás része

Ezt nem mostantól fogják végezni a vízügyi igazgatóságok, hiszen ezt eddig is tették, de a mostani időszakban ez külön hangsúlyt kapott. Jelen pillanatban is a vízügyi igazgatóságok kezeléseiben levő csatornákban, holtágakban, tározókban vagy a belvíz visszatartásra alkalmas halastavakban is visszatartják a vizet, mégpedig 15 megye 118 helyszínén, a visszatartott víz mennyisége pedig 150 millió köbméter. Ha ehhez hozzávesszük a Tisza-tó 104 millió köbméterét, ez a vízmennyiség a Velencei-tó ideális nyári vízszintjéhez tartozó vízmennyiség mintegy ötszöröse – érzékeltette V. Németh Zsolt. A bizottság szeretné a vízvisszatartást általánossá tenni, és kiterjeszteni, a jogszabályi feltételeket is kialakítani.

A tárcaközi bizottság már konkrét fejlesztési forrásokról is döntött egy több évre szóló rekonstrukciós program keretében. A kormányzat a két tárcának összesen 10 milliárd forintot biztosított az idei költségvetésben. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság már elvégezte az egyeztetést a gazdák érdekképviseleteivel és az agrártárcával is. Ennek keretében mintegy 300 kilométer csatornaszakaszon lesz kapacitásbővítés, mintegy 133 műtárgyat felújítanak, hét-hét szivattyú- és őrtelepet pedig megújítanak. Mint V. Németh a Világgazdaság kérdésére elmondta, főleg az alföldi csatornák kapacitását bővítik.

A fenntarthatóság fontos szempont

A korábbi öntözési közösségek helyett fenntartható vízgazdálkodási közösségekről fogunk ezek után beszélni, már 287 ilyen közösség alakult meg az elmúlt években, és mintegy 80 ezer hektárral bővült az öntözhető területek nagysága – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Arról is beszélt, hogy

Erre a gazdálkodókat is meg kell tanítani – tette hozzá.

Farkas Sándor elmondta, hogy a nagyobb projektek közül a már említett

• mórahalmi 450,
• a siófoki 360,
• a sarudi pedig 150 hektáron

biztosítja az öntözés lehetőségét. Farkas Sándor elmondta, hogy 2016 és 2024 júniusa között 1211 öntözési projekt kapott támogatói okiratot mintegy 176,5 milliárd forint értékben, és most is folyamatban van egy 65,8 milliárd forint keretösszegű öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát növelő pályázat.