késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mao Ce-tung óta nem volt ilyen hosszú defláció Kínában
Kínának nem sikerült megtörnie a deflációs ciklust; az 1960-as évek óta a leghosszabb gazdasági árcsökkenési sorozat előtt áll. Pénteken teszik közzé a kínai GDP-ről szóló adatokat, s a várakozások szerint történelmi léptékkel mérve is súlyos a makrogazdasági helyzet.
A legnagyobb Wall Street-i bankok közül néhányan, köztük a JPMorgan Chase & Co. és a Citigroup Inc. szerint 2025-ig fennmarad a reálértelemben vett árcsökkenés. Hasonlóra a Mao Ce-tung-éra óta nem volt példa. Bár a GDP növekedése továbbra is megmaradt, a várakozások szerint a bruttó hazai termék deflátora – a gazdaság árváltozásának legszélesebb körű mérőszáma – a Bloomberg által megkérdezett 15 elemző medián-előrejelzése szerint 2025-ben mínusz 0,2 százalék lesz. Ehhez képest a világjárványt megelőző évtizedben átlagosan 3,4 százalékot mutattak ki.
Ösztönzés, ösztönzés, ösztönzés – erre van szüksége Kínának, különösen a költségvetési oldalon
– mondta Frederic Neumann, a hongkongi HSBC Holdings Plc. vezető ázsiai közgazdásza. „Más gazdaságokban láttuk, hogy nagy politikai lökésre van szükség ahhoz, hogy tartósan kilábaljanak a deflációból. Szerintünk ez Kínában is megtörténik majd, de lassan és fokozatosan” – tette hozzá.
A fenyegető kereskedelmi háború az USA-val tovább ronthatja Kína helyzetét, ha az exportőröknek a külföldi akadályok miatt hazai vevőket kell találniuk, vagy más piacokon kell dömpingáron megszabadulniuk termékeiktől. A pénteki adatok, amelyek a bajba jutott ingatlanpiacról és kiskereskedelmi ágazatról, a belső keresletről is képet adnak, néhány nappal azelőtt jelennek meg, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba. Ha az elnök beváltja választási ígéreteit, és akár 60 százalékos büntetővámmal sújtja a kínai importot, megtizedelheti a világ második számú gazdaságával folytatott kereskedelmet.
Változóban a lakossági hangulat
A folyamatnak persze belföldi okai is vannak. Kína továbbra sem tud kilábalni a deflációs kábulatból, ami nagyrészt az ingatlanválság következménye, amely becslések szerint 18 ezermilliárd dollárnyi háztartási vagyont tett semmissé. Ez értelemszerűen költekezés helyett megtakarításra kényszeríti a lakosságot. Ennek ellenére
a várakozások szerint elegendő lesz ahhoz, hogy a kínai gazdaság elérje a hivatalos, 5 százalék körüli GDP-növekedési célt.
A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok becslése szerint a kínai GDP növekedése tavaly az előző évhez képest 4,9 százalékot ért el, miután az elmúlt hónapokban a kormány további ösztönzőintézkedéseinek köszönhetően a lakossági hangulat kezdett megváltozni.
A kínai gazdaság egyik strukturális jellemzője, hogy sok cég hajlandó és képes fenntartani, sőt bővíteni a termelést alacsony nyereségesség vagy veszteség mellett is
– mondta Louis Kuijs, az S&P Global Ratings közgazdásza.
A GDP-deflátor az október–decemberi időszakban valószínűleg a hetedik egymást követő negyedévben maradt negatív tartományban, ami megegyezik az 1990-es évek végén, az ázsiai pénzügyi válság idején felállított korábbi rekorddal.
A mérőszám, amely a kínai nominális és a reál-GDP növekedése közötti különbséget méri, a várakozások szerint 2026-ban 0,9 százalékra, 2027-ben pedig 1,4 százalékra javul – derült ki a Bloomberg felméréséből.
A negatív GDP-deflátor, az alacsony nominális GDP-növekedés a gyenge vállalati profitokon és a szerényebb költségvetési bevételeken keresztül árt a gazdaságnak
– mondta Zhu Haibin, a JPMorgan vezető kínai közgazdásza.
Defláció – a csendes gyilkos
A deflációt a gazdaság csendes gyilkosának is nevezik, hiszen hiába tűnnek vonzóbbnak az alacsonyabb árak, a háztartások a további árcsökkenésre számítva elhalasztják vásárlásaikat. A gyengébb fogyasztói költekezés aztán csökkenti a vállalkozások bevételeit. Így ördögi kör alakulhat ki, hiszen a csökkenő bevételű cégek visszafogják munkaerő-felvételüket és beruházásaikat is.
Kína már régóta 3 százalékban határozza meg az inflációs célt, bár ez inkább plafont jelent, mint valóságosan elérendő értéket. A fogyasztói infláció 2024-ben mindössze 0,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Így egyre erősödik Pekingen a nyomás, hogy tűzzön ki kötelező érvényű, 2 százalékos célt az inflációra, és politikáját e cél eléréséhez igazítsa.
Egy ilyen, a fejlett gazdaságokban általánosan elfogadott gyakorlat segítene a magánszemélyek és a vállalatok várakozásainak alakításában
– mondta Wu Ge, a Changjiang Securities vezető közgazdásza egy múlt heti rendezvényen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.