Ezekre az európai adatokra Trump felvonja a szemöldökét

Utolsó külkereskedelmi adat-összefoglalóját tette közzé az Eurostat Donald Trump új amerikai elnök hétfői beiktatása előtt. Az adatsor kövéríti az Európai Unió előtt álló kérdőjeleket a világ fő gazdasági centrumainak jövendő vámpolitikáját illetően. Nő a nyomás Európán, hogy belesodródjon a kereskedelmi háborúk örvényébe. 

Az új vámok kivetését ígérő Trump választási győzelmétől függetlenül az elmúlt évtizedben egyre markánsabb jelei mutatkoztak az Egyesült Államok és Kína, a világ legnagyobb gazdaságai közti rivalizálás fokozódásának. Az utóbbi évek kulcsfejleménye, hogy az Európai Uniónak (EU) tudatára kellett ébrednie versenyképessége hanyatlásának, most pedig azzal a kérdéssel kell szembenéznie, milyen szerep jut neki az óriások csatájában. Kimaradni: nem lehet.

Donald Trump beiktatása előtt: Kínának adja az EU, amit az USA-n keres 

Az Eurostat csütörtökön közölte a novemberi földrajzi lebontást külkereskedelmi pozíciójának alakulásáról. A számok azt erősítik meg, hogy a trendnek Kína örülhet, az Egyesült Államok kevésbé, az uniót pedig kínzó döntések elé állíthatják a következő évek vámpolitikai fejleményei.

• Novemberben az EU az Egyesült Államokkal szemben 18,7 milliárd dollár többletet ért el – az export 1,6 százalékos növekedése és az import 6,9 százalékos csökkenése mellett –, többet, mint a 2023 azonos hónapjában mért 15,9 milliárd dollár. Ráadásul a dollár erősödése, ami az elemzői előrejelzések szerint tartós maradhat az új amerikai adminisztráció alatt, az amerikai pozíciót rontja, az európait erősíti.
• Mindeközben Kínával szemben 28,6 milliárd dollár volt az EU külkereskedelmének deficitje, nagyobb az egy évvel korábbi 25,3 milliárd dollárnál. Mindez azután, hogy októberben az EU a német autógyártók berzenkedése ellenére védővámot vetett ki a Kínából egyre nagyobb tömegben érkező elektromos autókra. Az EU exportja Kínába novemberben 12,8 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, miközben a behozatala 2 százalékkal nőtt. 

Trump az ígérete szerint az amerikai pozíciók védelmében a kínai és az európai árukra is új vámokat vetne ki. Ezek mértéke, köre, időzítése a jövő és az alkudozások kérdése. Mindenesetre az adatokból és a trendekből az rajzolódik ki, hogy Európa számára az volna az ideális pálya, ha a kínaiakkal szemben javítja a versenyképességét. Versenyképességet javítani azonban nem megy egyik napról a másikra, vámot kivetni viszont igen – a csábítás már itt van, a nyomás pedig erősödhet.

A kereskedelmi háború hullámai biztosan elérik Európát

Az EU számára már az is kihívást jelentene, ha az új amerikai elnök az európaiakra nem vetne ki kemény vámot, a kínaiakra viszont igen, hiszen az Egyesült Államokból esetleg kiszoruló kínai áruk nálunk jelenhetnek meg, a helyi termelők számára versenyt jelentő, új kínálatként.

Az európai politikai vezetőkön az adatok tanúsága szerint amúgy is nő a nyomás, hogy a versenyképességi problémákat maguk is protekcionista kereskedelmi politikával hidalják át. Ezt még tovább növelheti, ha az ukrajnai háború Trump kívánsága ellenére nem ér véget, vagy véget ér, de az energiaköltségek felszökése okozta versenyképesség-romlás mégis megmarad Európában. 

Nő a nyomás: a versenyképességi lyukakat vámokkal is be lehet tömni

A friss jelek közt, hogy Európa belesodródhat a kereskedelmi háborúk örvényének a mélyére, szerepel a Handelsblatt csütörtöki vezető anyaga, amely a brit Centre for European Reform elemzésére hivatkozva írja: az autóipar csak a kezdet, álláshelyek milliói veszhetnek el a vezető európai ipari hatalomnál, Németországban, a kínai áruk tömege jelentette verseny következtében.

– mondta a német lapnak Annalena Baerbock, a megbukott és előrehozott választásokra készülő baloldali német kormánykoalíció Zöldek delegálta külügyminisztere.