A széles körű piaci konszenzus szerint az Európai Központi Bank 25 bázisponttal 2,9 százalékra csökkenti majd az eurozóna irányadó kamatát csütörtök kora délutáni ülésén, a szakértői várakozások szerint pedig a január végi vágás csak az első lesz egy kifejezetten lendületes idei kamatcsökkentési dömpingben. A forint mellett az euró is közelről figyeli a fejleményeket.
A piaci várakozás szerint az EKB-nak a korábban vártnál nagyobb tempóban kell majd csökkentenie a kamatszintet az eurózónában, egyrészt a térséget érintő politikai bizonytalanságok nyomán, másrészt a Donald Trump által beharangozott vámok miatt: mindkét tényező ugyanis visszafogja a gazdasági növekedést, ezek pedig a monetáris szigor további fennmaradásával együttesen
egyértelmű csapást mérhetnének a térség gazdasági kilátásaira a következő időszakban.
A piacok ezért jelenleg már alapjáraton azt árazzák, hogy az EKB a januári vágást még legalább három további nyeséssel toldja majd meg még az idén, ezek következtében pedig az irányadó ráta a jelenlegi 3,15 százalékról a 2 százalékos szintre konszolidálódik majd. Ennek a kamatpályának a várakozások szerint
Az EKB ebben, a jelenleg már alapként emlegetett forgatókönyvben úgy vágná 2 százalékra az euró kamattámaszát, hogy közben az amerikai Fed, készülve a trumpi gazdaságpolitika inflációgerjesztő hatására, magasan tartaná a saját kamatát, ezért az év végére mindössze 50 bázisponttal enyhítené a monetáris béklyót, a 3,75-4 százalékos sávba terelve ezzel a dollár kamattámaszát. A szakértők szerint már a kamatpályákban beálló ilyen mértékű eltérés is
könnyedén a paritásig, vagy akár azon is túl lökhetné az euró-dollár árfolyamát,
ez a helyzet akár még korábban is eljöhet, mint azt jelenleg várnánk: az elemzők ugyanis attól tartanak, ha Trump valóban életbe léptet valamilyen vámot a kontinenssel szemben, az EKB-nak még a vártnál is gyorsabban kell majd érzékelhető mértékben csökkentenie a kamatokat, hatalmasat rúgva ezzel az euróba – ezzel pedig az európai régiós devizákba is.
Trump elnökségével rég nem látott bizonytalanság tért vissza a piacokra, ez pedig az euró-dollár árfolyamán is meglátszik: a közös deviza 6 százalékot gyengült Trump győzelme és az óév vége között, elsősorban a vámpolitika korábban már említett hatásaira való várakozásképp. Az euró az elmúlt két hétben viszont már ellentétes irányba mozdult és 3 százalékot erősödött a zöldhasú ellenében, pont azért, mert úgy tűnt, Trump mégsem hozza olyan gyorsan és akkora mértékben a vámjait, mint azt a piacok előzetes várták. A kurzus pedig az elmúlt napokban ismét esik – nem meglepő módon azért, mert Trump fenyegetési ismét erőre kaptak.
Ez a kaotikus mozgás pedig a forint számára is egyértelműen problémát jelent: az erős dollár ugyanis tankönyv szerint elszívja a levegőt a kisebb, feltörekvő devizák, így a forint elől is, ezt pedig az elmúlt hónapok hullámvasútjában is viszontláthattuk. A forint közel 8 százalékot szakadt a dollárral szemben Trump november 5-i megválasztása óta, 373-tól 407-ig tolva a keresztet január közepére, azaz a vámfenyegetések intenzitásának csúcsáig. A puhulásból aztán persze a forint is profitált, az elmúlt két hétben már 3,7 százalékot nyert vissza a dollárral szemben, és a 390-es szint környékén stabilizálódott a jegyzés.
A forint nemzetközi oldalról így sok jóra vagy stabilitásra nem igazán számíthat a következő hónapokban, az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy legalább hazai oldalról biztos talaja lehet majd a devizánknak az MNB kamatpályájának köszönhetően. A hazai jegybank ugyanis a várakozások szerint a nyár elejéig nem valószínű, hogy ismét enyhítené a kamatokat itthon, ez pedig támaszt nyújthat a devizánk számára is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.