Az öregedő társadalom veszélyezteti a gazdasági növekedést
Az emberiség kétharmada olyan országokban él, ahol a termékenységi arány a 2,1 gyermek/család szint alatt van, így a népesség alakulása egyre inkább globális aggodalomra ad okot – derül ki a McKinsey Global Institute új tanulmányából.
Az értekezés szerint a gazdasági rendszerek eddig a növekvő munkaképes korú népességre épültek, ami nagy problémát okozhat a jövőben. A fejlett gazdaságokban és Kínában az egy főre jutó GDP növekedése évente akár 0,8 százalékkal is lassulhat a következő 25 évben, hacsak a termelékenység növekedése nem négyszereződik meg, vagy a munkaórák száma személyenként nem növekszik heti öt órával.
A nyugdíjrendszerek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, mivel az egy nyugdíjasra jutó munkaképes korúak száma jelentősen csökken.
A növekedés és az életszínvonal fenntartásához az országoknak több, hosszabb ideig dolgozó munkavállalóra, magasabb termelékenységre és a fiatalabb népesség növekedésére lesz szükségük. Az termékenységi ráta növelése is elengedhetetlen, de hatása csak a század későbbi szakaszában lesz érezhető, hiszen a mai újszülöttek csak sok év múlva lépnek be a munkaerőpiacra.
A McKinsey megvizsgálta a függőségi rátát, vagyis a munkaképes korú (15–64 éves) emberek számát a 65 éves és idősebbek számához viszonyítva: 1997-ben globálisan több mint kilenc munkaképes korú ember jutott egy 65 év feletti emberre. Ma 6,5-en áll a globális függőségi ráta, miközben 2050-re várhatóan 3,9-re csökken – vagyis világszerte kevesebb mint négy ember tart majd el egy idősebb embert.
Sőt Ázsia fejlett részén, Nyugat-Európában és Kínában ez az arányszám 2 alá fog esni. A jelentés a feltörekvő gazdaságok demográfiai változásainak hatásait is vizsgálja, amelyekre korábban kevesebb figyelem vetült, viszont időben nincsenek sokkal lemaradva, kivéve a szubszaharai Afrikát. A második demográfiai hullám éppen most éri el az olyan feltörekvő gazdaságokat,
mint Ázsia feltörekvő része, India, Latin-Amerika, Közel-Kelet és Észak-Afrika.
Alig egy vagy két generációval vannak lemaradva, munkaképes korú népességük aránya a 2030-as években tetőzik, ez alól egyedül a szubszaharai Afrika a kivétel. Ezeknek a régióknak azelőtt kellene gazdagabbá válniuk, mielőtt a társadalmuk elöregedne – például Indiának csak 33 éve van, hogy elérje az első hullámú gazdaságok jelenlegi függőségi rátáját, ugyanakkor az egy főre jutó GDP-je csak ötöde annak, amitől magas jövedelműnek számít egy ország.
A tanulmány szerint a munkaerő és a fogyasztók globális eloszlása alaposan meg fog változni és egyre inkább a mai fejlődő országokra összpontosul: 2050-re a 65 év felettiek a teljes fogyasztás negyedét fogják kitenni, ami a duplája az 1997-esnek. A legfejlettebb régiók (Észak-Amerika, Ázsia fejlett része és Nyugat-Európa) részaránya a globális fogyasztásban az 1997-es 61 százalékról 2050-re 31 százalékra csökken.
A vállalatoknak ennek megfelelően kell módosítaniuk stratégiáikat, kínálatukat és globális jelenlétüket. A cégvezetők és a politikai döntéshozók számára egyaránt kritikus jelentőségű lesz a termelékenység fokozása, amihez beruházásokra és technológiai fejlesztésekre van szükség.
Születésszám: ketyeg az időzített bomba a fejlett világban – ilyen lesz a jövő
Megállíthatatlannak tűnik a társadalmak elöregedése a fejlett világban, ami komoly kockázatokat vetít előre a gazdaságban. A születésszám csökkenésében van, aki időzített bombát lát, más pusztán demográfiai átmenetről beszél.
