Történelmet írnak a szemünk előtt: a kínaiak is búcsút mondhatnak a korai nyugdíjnak
A kínai törvényhozók pénteken megszavazták az először júliusban bejelentett, a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről szóló törvényjavaslatot, a lakosság, és különösen a fiatalok heves tiltakozása ellenére.
Az állami Hszinhua hírügynökség értesülései szerint a kínai népgyűlés pénteken közel egyhangúan megszavazta a nyugdíjkorhatár kitolására vonatkozó kormányzati terveket, amelyeket a következő 15 évben, fokozatosan hajtanának végre.
A férfiak 60 helyett legkorábban csak 63 évesen, a nők pedig 55 helyett csak 58 évesen mehetnének nyugdíjba.
Az új rendszer 2025. január 1-jén lépne életbe. A jóváhagyás a Kommunista Párt júliusi bejelentését követi, miszerint a dolgozók nyugalmazását „rugalmasabb módon” akarják kezelni, abban bízva, hogy ennek segítségével
- visszafoghatják a világ második legnagyobb gazdaságát gyötrő demográfiai válságot;
- a munkaerőhiány felszámolásával pedig újra növekedési pályára állíthatják az évek óta gyengélkedő gazdaságot.
A tervnek a hét elején a törvényhozás felsőházában történő megvitatása a közösségi médiában óriási tiltakozást váltott ki – főleg a munkaerőpiacról kirekedt fiatalabb generációk részéről –, mivel a dolgozóknak most nemcsak a rossz munkakörülményekkel és a bizonytalan gazdasági helyzettel kell számolniuk, hanem már a nyugdíj biztonsága is távolabb került tőlük.
A fiatalok számára a jövő különösen aggasztó, mivel júliusban a 16–24 évesek munkanélküliségi rátája 17,1 százalékra emelkedett.
Lázadoznak a kínai fiatalok, nem akarnak későn nyugdíjba menni
A Kínai Kommunista Párt szerint az ország demográfiai válsága miatt a nyugdíjkorhatár emelése elengedhetetlen. A fiatalok azonban, akik úgy érzik, hogy az elmúlt években cserben hagyta őket a kormány és a párt, egyáltalán nem örülnek a borúsabb jövőnek.
Érdekes módon a kínai nyugdíjkorhatár eddig a világ legalacsonyabbjai közé tartozott, annak ellenére, hogy az 1970-es évek óta az országban jócskán megnőtt a várható élettartam. A korhatáremelés ezért az elmúlt évtizedekben folyamatosan politikai téma, a kormány legutoljára 2008-ban próbálta meg elfogadtatni, akkor még sikertelenül.
A magas fiatalkori munkanélküliség akut probléma Kínában, ezért érthető, hogy a pályafutásukat kezdő generációk nemigen örülnek az idősek hosszabb ideig tartó foglalkoztatásának, amit gyakorlatilag büntetésként fognak fel
– mondta Eric Zhu. A Bloomberg Economics szakértője szerint, bár a lépés hosszú távon segíteni fogja az országot, félő, hogy az egyelőre csak az internetre korlátozódó tiltakozás szélesebb lakossági ellenállást vált ki, ami belföldön is meggyengíthetni a kormányt.
Az adófizető réteg kibővülése, valamint az ellátás késleltetése révén azonban enyhülné a Pekingre nehezedő gazdasági nyomás, ahol az öregedő társadalom és a csökkenő születésszámok is egyre súlyosabb problémát okoznak.
Forrnak az indulatok a kínai társadalomban
Egyre rosszabb a kínaiak közérzete, mivel már nem nő a megszokott mértékben az életszínvonal. A kínai társadalomnak nem tetszik a gazdasági helyzet, főként a lakhatási és munkaügyi politika, a tiltakozások száma pedig csaknem ötödével nőtt egy év alatt.
