A világ első és második legnagyobb autópiacának teljes elszakadását eredményezheti az a döntés, amelyet a leköszönő Biden-adminisztráció kedden jelentett be, s amelyet elnökválasztási kampányában a jövő hétfői beiktatására váró Donald Trump is támogatott, és húsba vágóan érinti a kínai–amerikai gazdasági kapcsolatokat.
Ennek értelmében a 2027-es modellévtől kezdődően fokozatosan betiltják a Kínából származó, hálózatba kapcsolható autók és a hozzájuk kötődő technológiai eszközök, szoftverek importját.
Magyarán azok az új generációs járművek, amelyek folyamatosan adatokat küldenek az interneten a helyzetükről és a paramétereikről, nemkívánatosakká válnak az Egyesült Államokban. Ennek a hátterében elsősorban nemzetbiztonsági megfontolások állnak, gyakorlatilag a Huawei és a ZTE hálózati eszközeinek kitiltására vonatkozó, 2018 augusztusától hatályos törvényt alkalmazzák a járműiparban is, és a TikTok napokban esedékes amerikai lekapcsolása is ezt szolgálja.
Nevezetesen ezeken az eszközökön és szolgáltatásokon keresztül Kína olyan mennyiségű és minőségű érzékeny adatot tud szerezni az amerikaiakról, amennyit csak akar. Hogy akar-e, az aligha kérdéses, az viszont igen, hogy ez az információáradat már most a pekingi kormányzat szerverein köt-e ki.
A kínai cégek határozottan cáfolják, hogy be lennének kötve a kínai nemzetbiztonsághoz, míg Washingtonban eddig nem hozták nyilvánosságra, mire alapozzák a kémkedés gyanúját.
Az amerikai politikusok Kína-fóbiája pártsemleges, teljes az összhang ebben Biden és Trump között.
Ezt támasztja alá az is, hogy Gina Raimondo kereskedelmi miniszter által ismertetett, gyakorlatilag majdnem minden kínai személygépkocsit és teherautót az amerikai piacról kitiltó jogszabályról szóló döntés véglegesítését, annak esetleges cizellálását az új kormányzatra bízzák.
Ahogy a következő, a kínai gyártmányú drónok kitiltására vonatkozó, már előkészített jogszabályra is Trumpéknak kell ráütni a pecsétet. Mellesleg a globális piacvezető DJI is kínai illetőségű, csúcsminőségű drónjai fájóan hiányozni fognak az amerikai égboltról. Raimondo a Reutersnek preventív eszközként jellemezte a most született jogszabályt.
Nem akarjuk, hogy majd csak akkor lássuk meg a fenyegetést, amikor már kétmillió kínai autó szaladgál az útjaikon
– hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy már szeptember óta dolgoztak a jogszabályon, amely az amerikai utakon közlekedő járművekben használt kulcsfontosságú kínai szoftverek és hardverek átfogó tilalmára vonatkozik, a szoftverekre a 2027-es modellévtől, a hardverekre pedig 2029-től lépne életbe.
Emellett megtiltják a kínai autógyáraknak, hogy önvezető autókat teszteljenek az amerikai utakon. Egyedi kivételek persze mindig vannak, a BYD Kaliforniában gyártott és nagy megelégedéssel használt elektromos autóbuszai például kívül esnek a tilalmon. Ahogy az nem terjedne ki az új szabályok hatályba lépése előtt kifejlesztett kínai szoftverekre sem – amennyiben azokat nem kínai cég tartja karban. Ezáltal
a General Motors és a Ford kaphat felmentést egyes Kínában gyártott modelljeinek importjára.
A kínai Geely portfóliójához tartozó svéd Polestar elektromosautó-gyártó, ugyanakkor már októberben figyelmeztetett, hogy ha a jogszabály életbe lép, azzal ellehetetlenül járműveinek amerikai exportja.
A Polestar helyzete különleges, saját gyára nincs, egyes modelljeit a Volvo dél-karolinai gyárában, másokat Dél-Koreában és Kínában szerelik össze. A megoldás az amerikai gyártás felfuttatása és a kínai szoftverek lecserélése lehet, ami nyilván nem kevés pénzbe kerül.
De még mindig kevesebbe, mint a kínai villanyautókra vonatkozó, szeptemberben véglegesített, 27,7-ről 100 százalékra emelt büntetővám.
A külföldi autógyártók bevonzását Donald Trump is támogatja, ez a kiskapu elvileg a kínai autógyártók előtt is nyitva áll.
A Reuters szakértője szerint kétséges, hogy a most hozott intézkedések valójában elérik egyik megjelölt céljukat, az amerikai autóipar és beszállítói védelmét az agresszív külföldi riválisoktól.
A gazdasági indoklás is biceg, az önjáró alkalmazásokat kiszolgáló szoftverek és hardver fejlesztői és gyártói között jelentős az amerikai érdekeltség, ők vélhetően önállóan is megélnek a globális piacon.
Az Izraelben alapított és ma az Intel tulajdonában lévő Mobileye Global például a 2022-es tőzsdei bevezetése idején a világ 15 vezető autógyártója közül 13-nak szállított vezetéstámogató megoldásokat. Kétségtelen, hogy a kínaiak e téren is óriásléptekkel jönnek föl.
Minden gyártónak saját kutatás-fejlesztési bázisa van már, ahol mérnökök ezrei (a BYD-nél tízezrei) foglalkoznak csak az autós szoftverfejlesztéssel. Az elektromos autóknál más a helyzet, ott elkél a védelem, mert az egy szem Teslával szemben már fájóan nagy a kínaiak fölénye.
Szakértők szerint az is kontraproduktív, ha gátolják
abban, hogy a kínaiak szakértelmét a javukra kamatoztassák és beszállítóként igénybe vegyék őket, mert kiváltásukkal hosszabb távon saját költségeiket növelik és ezzel rontják a versenyképességüket.
Nem logikus, ha a fejlett önvezetési rendszerekhez tartozó részegységeket, mint a Lidart vagy a radarokat ne kínai forrásból szerezzék be, amikor ott kiváló színvonalon és mindenkinél olcsóbban állítják elő ezeket.
A szoftveres kémkedés és a nemzetbiztonság már más tészta, abban megfelelő információk híján a szakemberek nem tudnak állást foglalni, mindenesetre Kínát láthatóan nem zavarják a washingtoni piacvédő intézkedések, gyakorlatilag tudomásul vették, hogy a kizárták őket az amerikai piacról.
A világ többi táján viszont kiválóan érvényesülnek, még az Európai Unió által az elektromos autóikra kivetett, 35,3 százalékig terjedő büntetővám ellenére is. Arra is találnak életképes megoldást, például az alapvámmal behozható tölthető hibridek exportjának növelését.
Más lesz a helyzet, ha Trumpék keménykedni kezdenek az Európai Unióval, hogy rávegyék a közösséget a kínai technológiát érintő, hasonló importkorlátozó intézkedések meghozatalára. Attól már Pekingben is fáznának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.